Református főgimnázium, Debrecen, 1942

43 „Főméltóságú Kormányzó Űr! Boldog lelkesedéssel állok ide, hogy a nagy magyar ünnepen, március idusán, sok-sok ezer magyar cserkészfiú nevében köszöntsem Főméltóságú Kormányzó Urunkat. Az én kicsiny szívemben ma a magyar cserkészifjúság szíve dobban meg, az én hangomból ma egy ország cserkészifjúságának lelkesült hódolata és szeretete csendül ki. Kitárom ezt P lelkes lobogó szívet, fölemelem ifjú fejemet, hogy szeretettől csillogó gyermekszememből a magyar cserkészifjúság tiszta és egészséges lelke szálljon Főméltóságod felé. Abból a városból, abból az iskolából jöttem nevtelenül, ahol Főméltóságú Kormányzó Ür volt kis diák, ahol első lépéseit tette meg a magyar kötelességteljesítés úlján. Akkor még csak a kisdiák mindennapos feladata volt az a kötelesség, amely aztán évek multán a Novara hídján a hősies helytállásban, majd végül egy ország vezetésének óriási gondjában csúcsosodott ki. Ideállok Főméltóságú Kormányzó Ür elé, hogy először is megköszönjem minden magyar cserkész nevében, de minden magyar ember nevében is ezt a fenséges kötelességteljesítést. Köszönjük mindazt, amit a magyar hazáért tett kisdiák korától mostanáig. Mi nagyon jól tudjuk, szeretett parancsnokainktól és nevelőinktől, hogy élni, győzni, boldogulni ez az ország csak akkor fog, ha mindnyájan magyar becsülettel álljuk meg helyünket azon a helyen, ahová minket a jó Isten akarata helyezett, legyen az a hely bár az iskola padja, vagy a honvéd oroszországi őrhelye. Legyen munkapad, vagy íróasztal. De a köszönet mellett ajándékot is akarok hozni. Ezért is jöttem. Nem virágot akarok adni, nem emléktárgyat. Sokkal többet hozok. A magyar cserkészfiúk lángoló hű szívét. Fiúkat hozok a fiát vesztett édesapának. Gyermekeket hozok, ezernyi-százezernyi magyar gyermeket az édes jó apának. Főméltóságú Kormányzó Ür! Nagyon szépen kérem, nézzen le ránk, a budavári ablakból nézzen ki, ha gyötrik a gondok, ha szomorúság üli meg magyar szívét. Nézzen ki Budavárából és lássa meg a ma^ar cserkészeket. A magyar cserkészfiúk tiszta lélekkel, vasakarattal, kemény elszántsággal állják körül fővédnöküket, édesapjukat. Főméltóságú Kormányzó Ür példáját akarjuk követni. Mi élni, küzdeni, győzni akarunk. Ma csak egyet akarunk, amit Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója akar. Ezt az akaratot teszem le ma a nemzet ünnepén, hódolatos ajándékképpen Főméltóságod lába elé." Az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület ebben az é\ben is a cserkészcsapat keretén bslül működött, mivel célkitűzései és eszközei teljesen azonosak. Mérlegre állítva az 1942—-43. iskolai év cserkészmunkáját, megállapíthatjuk, hogy gimnáziumunk cserkészcsapata eddigi múltjához méltó munkát végzett ebben az évben is. Cserkészeink önzetlen, igaz, jó munkájára a jövőben is számítunk. 2. Országos versenyeken elért eredmények. Az idei országos középiskolai tanulmányi versenyen intézetünk két VIIIosztályú növendéke szép sikerrel szerepelt, amennyiben Gál Gyula VII1. b) osztályú tanuló a történelemből harmadik, Bársonyos Jenő Vili. b) osztályú növendék pedig a földrajzból negyedik helyezést ért el, s ezzel iskolánk számára hét pontegységet szereztek. Az Államtudományi Intézet Táj- és Népkutató Osztálya által kiírt országos versenypályázaton önképzőkörünk táj- és népkutató szakosztálya öt beküldött értékes dolgozattal harmadik lett, s ezért dicséretben, könyvjutalmakban s 25 P tiszteletdíjban részesült. A debreceni középiskolák számára kiírt dr. Kardos Albert irodalmi versenyen Rozgonyi András, intézetünk VIII. a) osztályának kitűnő tanulója lett az első, aki 50 P pénzjutalmat kapott, a második helyezést ugyancsak iskolánk növendéke, Nagy Tibor VIII. a) osztályú tanuló érte el, aki dicséretben részesült.