Református főgimnázium, Debrecen, 1942

10 Eltávozása szomorúságot váltott ki belőlünk, mert tanári testületünk egyik értékes tagját veszítettük el benne. Jó készültségű, kartársias érzésű, komoly törekvésű, tanítványait atyai szívvel szerető, de kemény szigorúsággal is fegyelmezni tudó tanárnak ismertük meg. Jellemző a közelmúlt tanári viszonyaira, hogy egy évi óraadó tanári szolgálat után még nyolc évig kellett helyettes tanárként működnie, míg bekerülhetett a rendes tanári státusba. Élénk fényt vet tanári lelkületére, hogy ezt az áldatlan állapotot nős és gyermekes tanár létére zúgolódás nélkül tűrte, lankadatlan energiával dolgozott, és hűséges kötelességteljesítéssel lelkiismeretes munkát végzett, amivel kiérdemelte mindnyájunk bizalmát és megbecsülő szeretetét. Dr. Végh József 1912 július 17-én született Békésen (Békés vm.). Édesapja néhai Végh Gábor mértékhitelesítő, édesanyja Lakatos Ilona. Középfokú tanulmányait Békésen végezte a református reálgimnáziumban minden évben jeles eredménnyel. 1930 júniusában tett érettségi vizsgálatot, minden tárgyból jeles eredménnyel. 1930 szeptemberében a debreceni református Kollégium református tanárképzőintézetébe nyert felvételt és beiratkozott a Tisza István Tudományegyetem bölcsészeti karára rendes hallgatónak. Magyar és német nyelvi és irodalmi, valamint filozófiai és pedagógiai előadásokat hallgatott. Német nyelvi ismeretei gyarapítására 1930., 1931., 1933 nyarát Ausztriában töltötte. Az egyetemi tanulmányok közül főképpen a nyelvészet érdekelte és különösen néhai Csűry Bálint volt rá nagyhatással. Á Magyar Nyelvészeti Szemináriumnak előbb könyvtárosa, később gyakornoka volt, 1935 november 1. óta pedig tb. tanársegédje. Egyetemi tanulmányai során 1934-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia könyvjutalmát, 14 kötet nyelvészeti munkát. — 1935 áprilisában kitüntetéssel szerzett középiskolai tanári oklevelet magyar és német nyelvből. 1935—36. tanév első felében a Dehreceni Református Kollégium főiskolai internátusának esküdtfelügyelője volt. Az 1935—36. tanév második felét Bécsben töltötte, mint az osztrák kormány első csere-ösztöndíjasa az Osztrák-Magyar kulturális egyezmény keretében. Egyetemi tanulmányai tovább folytatására beiratkozott rendes hallgatónak a bécsi egyetem bölcsészeti karára. Nyelvi és filozófiai és pedagógiai alőadásokat hallgatott ; Bühler Károly és Biihler Sarolta pszichológiai intézetében és a Pfalz Antal vezetése alatt álló „Baierischösterreichische Wörtenbuch-kanzlei"-ban dolgozott. Az 1936—37. tanévben számára a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter belföldi kutató-ösztöndíjat adományozott. Bölcsészeti doktori szigorlatát magyar, finnugor és germán nyelvészetből 1935 június 13-án tette le „summa cum laude" eredménnyel. 1936 október 29-én a debreceni egyetem tanácsa „sub auspiciis Gubernatoris" doktorrá avatta. Az 1936—37. tanévben gimnáziumunk internátusában korrepetáló tanár volt, 1937 február 1-től 1937 június 30-ig óraadó, 1937 szeptember 1-től 1938 szeptember l-ig helyettes, 1938 szeptember 1-től 1942 június 30-ig pedig rendes tanár volt gimnáziumunkban. 1938 szeptember 1-től 1942 június 30-ig internátusunkban a felügyelő tanári tisztet is betöltötte. Gimnáziumi tanári munkája mellett állandóan képezte magát szaktárgyaiban és gazdag tudományos munkát végzett. „Adalékok a rokonértelmű szavak keletkezéséhez" című doktori értekezése a Magyar Tudományos Akadémia dicséretét, nyerte el, úgyszintén „A békési nyelvjárás felső nyelvállású hosszú magánhangzói" c. értekezése is. „A derecskei népnyelv és igealakjai" c. tanulmánya pedig a Magyar Tudományos Akadémia Sámuel Kölber nyelvészeti pályadíját nyerte el 1941-ben. 1941-ben jelent meg „Társadalmi szempontok a népnyelvkutatásban. Adatok a népi udvarias beszédhez" c. értekezése a Magyar Népnyelv III. kötetében, a Debreceni Egyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyvében. A magyar nyelvészeten kívül a magyar néprajzkutatás is érdekelte. „A mézesbábsütőminták készítése az Alföldön", „A kaskötés Békésen" c. dolgozatai a Néprajzi Értesítőben jelentek meg, „A rozskenyérsütés Kiskunhalason" c. dolgozata pedig az Éthnographiában. De nagyobb tanulmányain kívül több cikke jelent meg a Magyar Nyelv, Nyelvtudományi Közlemények, Magyarosan, Néprajzi Értesítő, Ethnographia c. folyóiratokban, több népszerűsítő cikke, beszámo-