Református főgimnázium, Debrecen, 1940

14 szívott bölcseségét saját nemzete gyarapítására fordíthassa. S ezt a „nádas házban született kozmopolitát" épúgy hazája iránti szerelme emésztette el, mint a reformáció százada óta annyi héroszunkat Apáczai Csere Jánostól, Zrínyi Miklóson, Vörösmarty Mihályon keresztül Ady Endréig, kik mindnyájan a „farkas esz meg, medve esz meg" tragikus dilemmájában hányódtak-vesződtek. Aki csak a verseiből ismeri Csokonait, egy-két kivételtől eltekintve, mint amilyen pl. a Marosvásárhelyi gondolatok, melynek sorai oly aktuális elevenséggel vágnak ma húsunkba — hajlandó őt csak embernek tekinteni. Levelei és prózai írásai azonban bemutatják a magyar sorsproblémákkal küszködő magyart, a hazája sorsán önnön lángjában elégett honfit is, kit „egyedül az nyugtatott, az serkentgetett és ébresztgetett a munkára, hogy ha nem tett is, akart, ha koráért nem is, legalább a jövendőért". Kónya József.