Református főgimnázium, Debrecen, 1940

II. Csokonai a magyarságért. A költő fajának fátumát egész történetiségében átérzi és átéli. Misztikus pillanataiban az egész nemzeti lét horizontja megvilágosodik előtte, mint előttünk villámfénynél a természet éjsötét környezete. Távoli dicsőség fénye, jelen szerencsétlenség árnya, mostani győzelem és jövendő kudarc mind együtt forr ihletett percének kavargó „divina commediá"-jában. Eltéphetetlen sorsközösségben él honfitársaival, mert vérének szava a faj és a nemzet akarata, és torka akkor is kiált, ha senki sem hallgat rá. A prófétából nem az ember, hanem az Űr parancsa szól. A magyar költő-próféták meghallották a Teremtő kinyilatkoztatását, és továbbadták népüknek szívekbe jajgató harsonázással, de mindnyájan a pusztába kiáltottak, a protestáns bűntudat prédikátoraitól kezdve Zrínyi Miklóson keresztül Ady Endréig. Csokonai is elvégezte divinációs küldetését. Beteg melléből prófécia szakadt, de csak a Dunántúl kies dombjai és Debrecen homokján nőtt árnyas tölgyek ekhózták kiáltásait. A magyarság eidosát vizsgálni egy csupa tűzlélek kihűlt hamvai felett, annak rég szétporladt sejtjeiből fakadt gondolatai alapján, vonzó feladat és kényszerítő szükség egy késői nemzedék világkataklizmában tántorgó fiainak. A nemzeti öntudat bennünk él, és mégis szárnyal az idő fölött, tettekben nyilatkozik, de megragadni époly nehéz, mint a roppant energiát sugárzó levegőt. Miben áll Csokonai magyarsága? Magyar volt, mint korának annyi más fia. Magyar anyától született, magyarul beszélt, és magyar földön hánytavetette sorsa. Mi az mégis, ami többi honfitársai közül kiemeli, kik nevet nem hagyva maguk után, váltak eggyé az anyafölddel? Az. hogy teljes exisztenciájában átérezte a magyarság sorsparancsolta hivatását. Nem abban a gyorsan tovairamlott 31 esztendőben élt, amennyi gyarló testének e földön élnie adatott, hanem úgy, mintha évszázadok mérték volna ki pályafutását, s a magyarság földrajzi és történeti adottságaival sorsszerűen számotvetve a keleti származás tudatát átlelkesítette az európaiság gondolatával. Nem egyedül tette, a magyar próféták mind ezen az úton jártak. Ő is olyan korban élt, amikor könnyebb volt Magyarországon európainak lenni, mint utolsó porcikájáig magyarnak vallania magát. Sokszor hangoztatja, hogy magános óráinak legfontosabb feladatául tűzte ki az arról folytatott számotvetést, hogy mimódon felelhet meg legjobban emberi