Református főgimnázium, Debrecen, 1937

mindhalálig! A wittenbergi diákbursa jegyzőkönyve s a kollégiumi nagykönyvtár foliánsai de sokat tudnának erről beszélni! Komáromi Csipkés György holland doktorátus babérágával övezve tér vissza oda, ahonnan elindult, a debreceni Kollégiumba. Sokoldalú tudományossága méltó koronát önálló bibliafordításában nyert. Kezemunkája amaz iskolai törvénykönyv is, mely saját leírásában mint első és legrégibb maradt fenn a Kollégium életéből. Maróti György páratlan tudományosságát a zsoltárok új dallamosítása, az első önálló magyar számtankönyv, nagyszerű földrajzi jegyzései és bázeli lelkészi oklevele jelzik. Tanárkodása alatt készült a Kollégium első írott tanrendje. E nagy szellemek működése a Kollégium hatását kifelé fokozza, befelé elmélyíti. Debrecen Kollégiumáért kezd még jobban élni és áldozni. 1750 körül válik hagyományos gyakorlattá, hogy a helyi könyvkötő céhek remekművű kötéseket ajándékoznak a Kollégiumnak. Ez időtől kezdve gyarapítja jelentősebben a Kollégium bibliothekáját családi ereklyéivel a város cívis társadalma, s érzi kötelességének a coetus-ifjúság is, hogy a legjobb külföldi könyveket hozza haza és ajánlja fel az Alma Maternek. A Kollégium áldó hatása befelé új intézményekben jelentkezik. Megalakul a Kántus, Maróti művészi érzéke és zeneszeretete ölt benne testet. Az ifjúság másik része rézmetsző társaságot alapít, az elsőt és egyetlent az országban, mely nem marad meg a kedvtelés határain belül, hanem ellátja majdnem száz évig a közt nagyszerű illusztráló anyaggal, s 1790 körül elkészíti az első magyarnyelvű földgömböt. De ez idő szülötte a harmadik diáktársaság a tűzoltó ifjúság is. A XVIII. század vége a nagytudományú Sinai Miklóst és Hatvani Istvánt ajándékozza a Kollégiumnak. Az első universalis tudós, a második theologus, orvos és természettudós egy személyben. De még ne mondjunk búcsút e kornak, mielőtt két tudós orvosdoktor emlékezetét is fel nem újítjuk : a Veszprémi Istvánét és Csapó Jánosét. Veszprémi az első tudós volt, ki felhívta a világ figyelmét arra, hogy a pestis ellen oltással védekezzék, Csapó pedig az orvostudományi irodalmat ajándékozta meg az első rendszeres gyermekgyógyászati kézikönyvvel. Műve csak azért maradt ismeretlen, mert magyar nyelven volt írva. A Kollégium XIX. századi történetét a megújulás korának nevezném. Legelőször is újjá születik külseje. A régi szűk és célszerűtlen épület helyébe új palota kerül, mely országunknak mindmáig egyik legszebb művészi alkotása. A megújult külsővel szemben némely művelődéstörténészek azt hirdetik, hogy a Kollégium ezidei szelleme beavasodott, vaskalapos, orthodox szellem volt, mely nem tudott lépést tartani a haladó idők ütemével. Én nem vitatkozom az illetőkkel, csak megállapítom, hogy ahol megszületett a Diószegi S. és Fazekas M. Magyar Fűvészkönyve, ott érzékkel kellett bírniok az embereknek a