Református főgimnázium, Debrecen, 1936

51 ság szimbóluma e szoborcsoport: a vigasztalan szenvedés a világtalan szemekben, és a végső erőmegfeszítésben a megváltatlan emberiség. A másik oldalon látjuk a belvederi Apollót, melyet abban a pillanatban ábrázol a szobrász, mikor a delphi-i temploma ellen törő kelták miatt haragra gyúlt. Híresebb szobrok még : Perseus a Medúzafővel, aztán az Apoxvomenos s Hesiodus Nilus-csoportja. Majd az egyptomi gyűjtemény következik. Leghíresebbek azonban Rafael stanzái. Eredetileg Perugino és Sodorna voltak megbízva e szobák kifestésével, de Rafael hamar túlszárnyalta őket. Az előterem a Segnat ira. Ez Rafael első római műve. A Segnat ra mennyezetén még Sodorna műve a pompás tagozás, de a festés Rafaelé. Négy körben allegóriai nők világosítanak fel a mű eszmei tartalmáról. A képek művészi értéke a tér remek beosztásában és az alakok nemes szépségében rejlik. Különösen négy híres kép van itt : a Disputa, az Athéni iskola, a Parnassus és Heliodorus kiűzése. A Disputa két részre tagozódik : mennyei és földi részre. Középen áll az oltári szentség, mellette a gyülekezet, amint lelkükben szemlélik a Megváltót. A Disputa Krisztusnak s általa a keresztyénségnek dicsőítése. Tetőpont a renaissance művészetében, mert egyformán egyesít keresztyén hitet antik emlékeken tisztult feldolgozással. A Disputával szemben lévő falat az Athéni iskola foglalja el. Gyönyörű csarnokban a férfiak vitatkozással vannak elfoglalva. Akár egyedül mélyednek el gondolataikba, akár mások feleletén edzik elméjüket, akár a lelkes hallgatóság előtt tárják ki a kutatás eredményét, ugyanazon célra törekednek : a megismerésre. A gondolat uralkodik rajtuk. Ennél elvontabb tárgyat művész nem választhatott. A jelenlevőknek közös cselekedete ugyan a gondolkozás, de szorosabb egységbe mégis a szellemi munka foka fűzi őket. A templom lépcsője előtt gyűltek össze a tudományok képviselői, akiknek hivatására jelvényeik is utalnak. Tekintetünk áthalad rajtuk, s a főszereplőt keresi. Ezt a célt szolgálja a háttér is, mert figyelmünket egy külső és egy belső fényforrásra : a bolthajtásos nyílásra s az előtte álló két alakra tereli. Csak e két férfi, Platón és Aristoteles háttere szabad, hogy minél jobban kiemelkedjenek. A Segnat ra-terem déli és északi fala nem alkalmas festés számára, mert ablak van rajtuk, mégis ide festette Rafael a híres Parnassust. Dombon babérfák tövében kilenc m';zsa csoportosul, vezérük, Apollo köré, aki hegedűn játszik. Oly lényeges a nyilt tér, hogy a babérligeteket is csak gyér fákkal ábrázolta a művész. A Segnat urával szomszédos terem a Stanza d'Eliodoro. A szentírás szerint Seleucus ázsiai király parancsára Heliodorus el akarta rabolni a jeruzsálemi templomból az özvegyek és árvák pénzét. Rafael magát a büntetést ábrázolja : a mennyei lovas már letiporta Heliodorust, de még az őt űző ifjak nem érték utói. Ez a kép a fő kép a teremben. Lényeges az alakok elhelyezése. Heliodorust a szélen ábrázolja, jelezvén azt, hogy terve már-már sikerült, mikor a templom kijáratánál utóiérték. E teremben van még Szent Péter kiszabadítása a börtönből, I. Leo és Attila találkozása, a bolsenai mise. Rafael Loggiái következnek. Az idő nagyon megviselte, s csak előzetes művészet tanulmányozás után lehet őket értékelni. Bibliai jeleneteket ábrázolnak, ezért nevezik ezeket a Loggiakat Rafael bibliájának is. Nem szabad elmulasztanunk a Sixtusi kápolnát sem. Leghíresebb festmény itt Michelangelo Utolsó ítélete. Több jelenetre oszlik. Középen Krisztus erőtől duzzadó alakja. Fent balra a feltámadás, mellette a pokol. A jobbsarokban találjuk Charont ladikjával a Styx vizén. Charon felett hét angyal fújja a feltámadás harsonáit. Tőle jobbra a tisztító tűz, balra az elkárhozóttak lelkei látszanak. A következő állomás a könyvtár volt. Csak átfutottunk rajta. A könyvek el voltak zárva, csak éppen mutatóban láttuk a híres Codex 2*