Református főgimnázium, Debrecen, 1935

8 teljesítés. Minden percét a munkának szentelte. Az Isten családi életét gyermekekkel nem áldotta meg, így az egész tanulóifjúságnak atyjává lett. Jó szíve a másik jellemvonása. Nem. mehetett hozzá senki, sem tanár, sem tanuló olyan kéréssel, amit meg nem hallgatott volna, s szerető gonddal el nem intézett volna. Ötven­éves jubileuma alkalmával az üdvözlésekre ezt válaszolta: „Igazi örömöt az okozott nekem, hogy a szegény jó tanulókat a Kollégium jótéteményeiben részesíthettem." Emberi nagy­ságának harmadik dokumentuma az igazság bátor színvallása, amellyel, mint fentebb említettem, mindig síkraszállt a Kollé­gium szellemi s anyagi érdekeiért. Ha még negyediknek meg­említem közismert puritán becsületességét, akkor, ha több szép tulajdonságát nem említem is, előttünk áll emberi nagysága. Modorában, viselkedésében sokan fanyarnak találták. Mert nem tudták, hogy általánosan ismert száraz humora milyen mel-egen érző, jó szívet takart. Szűkebb baráti köre előtt meg­nyílt a szíve. Sziporkázó szellemessége ilyenkor színes fényben csillogott. Egy józan életfilozófiáiú melegkedélyű ember egyé­nisége bontakozott ki azok előtt, akik baráti közelségben lehet­tek vele. Befejezésül még egy mondását idézem. Mikor kérdezték tőle, hogy miért dolgozik annyit, s miért szenteli minden idejét az iskolának, azt felelte, hogy így sem tudja háláját leróni azért, hogy felnevelte őt. Karai Sándor csak két évig volt a debreceni református főgimnázium növendéke és a két évért hálából ötven év munkájával fizetett. Tanuljunk példájából! Jakucs István.

Next

/
Thumbnails
Contents