Református főgimnázium, Debrecen, 1933

29 tekintették : a kollégiumi nagykönyvtárt, a Déri-múzeumot, a gázgyárat és villanytelepet, a tefonközpontot, a városi kertészetet, a műjéggyárat, a városi nyomdát. Végül május 31-én dr. Hoffer András az V. b) osztállyal növénytani kirándulást rendezett a Nagyerdőre. i) Hivatalos látogatások. Gimnáziumunkban a tanév folyamán két hivatalos látogatás történt. Dr. Baltazár Dezső püspök 1934 január 23-tól kezdődőleg január 29-ig bezárólag látogatta intézetünket, kíséretében volt a gimnáziumi igazgató, mint az egyházkerület megbízott középiskolai felügyelője. Minden cl. e. 8—11-ig vett részt a püspök a tanórákon és minden osztályt, minden tantárgyat, minden tanárt meglátogatott, ezenkívül kiterjesztette figyelmét az intézet minden fontosabb mozzanatára, egész működésére. Látogatása végeztével január 29-én d. e. 11 órakor záróértekezletet tartott és a tanári kar munkája, valamint az intézet egész működése felett a legnagyobb megelégedésének és elismerésének adott kifejezést. Tanári karunk pedig mély háláját és köszönetét fejezte ki dr. Baltazár Dezső püspöknek, hogy rendkívül nagymértékű elfoglaltsága mellett iskolánk ilyen hosszú időt igénylő és beható megvizsgálását is elvégezte, amelyből úgy a tanári kar,-mint az ifjúság a maga további munkájához hatalmas indításokat és felemelő buzdításokat szerzett. A másik hivatalos látogatást Ady Lajos tanker. kir. főigazgató, mint miniszteri megbízott végezte, aki gimnáziumunkat 1933 december 5., 7., 8. napjain, majd folytatólagosan 1934 február 6—10. napjain látogatta meg. A hivatalos látogatása bevégeztével tartott záróértekezlet jegyzőkönyvéből idézzük itt a miniszteri megbízottnak a beszámolója végét : ,,Az eddigieket összefoglalva : a kép, melyet az intézetről hatnapos látogatásom során formálni módomban volt, minden vonatkozásban kedvező. A hatalmas intézet külső és belső rendje kifogástalan. Annyi osztály és tanár ellenére, egységes nevelői szellem érvényesülését tapasztaltam itt, ami igen nagyjelentőségű dolog. Ez az egységes szellem ma is az ősi kálvinista Kollégium tradíciójából táplálkozik elsősorban, s egyszerre konzervál és progrediál. E szükséges progresszió a dolog természete szerint az oktatási eljárás módjában, methódusában mutatkozik meg a legjobban. — E vonatkozásban olyan gyökeres Változáson ment át az iskola, hogy aki a 15—20 évvel ezelőtti tanítási módot ismerte, az ma meglepődve áll e munkával szemben. Akkor egy-két tanár elszigetelődve formált ki magának új és jobb oktatási methodust; ma alig van itt tanár, aki a lélektani vizsgálódások