Református főgimnázium, Debrecen, 1925

6 mindenütt tárt karokkal fogadták s angolnyelvű előadásai után? pénzt gyűjtöttek a magyar unitárius egyház céljaira. Az így összeszedett pénzt Kovács a kolozsvári unitárius kollégium díszes, új épületének költségeire fordította. így lett ő az amerikai segélyforrás, első magyar felfakasztója. Az 1880-as években főként a Felvidékről, a kárpátalji magyarság szűkös és súlyos anyagi viszonyok között élő, csendes,.... magyar falvaiból, pénzt, jólétet, boldogulást keresve, mind többen, vándoroltak ki Északamerikába, amelyet csábító ügynökök tejjel és mézzel folyó Kanaánnak és mesés gazdagságú Eldorádónak festettek. Pénzt szereztek ugyan kietlen farmokon, füstös gyárakban, sötét, nyirkos bányákban, de szinte emberfeletti munkával, melyben sokan el is pusztultak. így hullámzott, jött, ment Amerikába a magyarság évről-évre, de jóléthez és vagyonhoz jutva, többen voltak olyanok, akik hazájukba többé vissza nem tértek, hanem állandóan ott telepedtek meg, oda vitték ki egész családjukat, vagy ott alapítottak családot. A tömörülés szükségét érezve, a nagyobb városokban, ahol tömegesebben éltek, először mindenféle néven nevezett magyar egyleteket alakítottak. Voltak és vannak ezek között betegsegélyző-, kultur-, önképző-, dal-, ének-, zeneegyesületek, társas-, testvéri-, baráti körök, a magyar hazafiság és függetlenség dicső eszméinek hordozói. Olyanok, amelyeket világhírű magyarokról: Kossuthról, Batthyányiról, Petőfiről, Liszt Ferencről neveztek el. A legrégibbek és a legnépesebbek egyike a Verhovay-egyesület, ami a 80-as évek leghangosabb ellenzéki férfiának, a Függetlenség szerkesztőjének, idegen jármot nem tűrő magyar népünkre még a messze távolban is gyakorolt roppant hatását mutatja. Ezekben az egyesületekben ápolták a közös összetartozandóság és testvériség érzését, a magyar szót, dalt és műveltséget; ezekben ölelték keblökre az újonnan idegenbe szakadt honfitársaikat. Ezeknek köszönhetjük elsősorban, hogy véreink nem hulltak szét, nem vesztek el, nem olvadtak be a rengeteg idegennyelvű és fajú tengerbe, hanem megmaradtak nyelvben, érzésben és hitben magyaroknak. Feltűnő úgy-e, hogy erősen hangsúlyozom a magyar hitet. Hát van-e külön magyar hit?... Van! Ezt az amerikai magyarság, mindenekfölött a református magyarság tudja és érzi. A külföldi protestánsoknak más az egyházi szervezetük, istentiszteleti eljárásuk; más az érzelem- és eszmekörük, világfelfogásuk, mely mind rányomja bélyegét hitökre és vallásukra. Abban a rendkívül szétágazó hitéleti társadalomban, vallásos és egyházi szétszóródásban, hogy ne mondjam, kavarodásban lehet ezt csak igazán érezni, amit Amerika nyújt az itthon egységes hitben s vallásos gondolkozásban és egy nagy egészet alkotó egyházban felnőtt és innen kivándorolt amerikai református magyarságnak. A magyar hit és magyar egyház fenntartása tehát ott a magyarság létérdeke.. A 80-as években kezdtek kialakulni a különböző hitfelekezetű