Református főgimnázium, Debrecen, 1925

22 ben végzettek találkoztak (köztük Dancsházy Sándor debreceni belmissziói lelkész, dr. Görgey Márton Hajdúmegye tiszti főorvosa, dr. Miszty Károly városi főügyész, Steinfeld István nagybirtokos). 3. Június 5-én az 1905—6. isk. évben végzettek tartottak 20 éves talalkozót (köztük Debreczeni István szatmári ielkész s egyh. lapszerkesztő, dr. Herpay Gábor vármegyei főlevéltárnok, Nagy Sándor gimnáziumunk vallástanára). 4. Július 3-án az 1915—16. évben végzettek jöttek össze 10 éves találkozóra. 5. Július 6-án az 1900—901-ben végzettek 25, az 1895—6-ban végzettek 30 éves találkozóra gyűltek (amazok között gr. Degenjeld Miklós nagybirtokos, Juhász Albert nagyenyedi koll. vallástanár, Simon Sándor felsőkereskedelmi isk. igazgató, ezek között dr. Bacsó Jenő egyetemi tanár, Létai Ernő nemzetgyűlési képviselő, Váradi Szabó János földbirtokos). Ezek a találkozók ebben az esztendőben is rendkívül melegek, bizalmasak és feledhetetlenek voltak egyaránt a tanárokra és tanítványokra, akik egy pár órát fesztelen jókedvben és kedélyes meghittségben, édes visszaemlékezések között töltöttek el egymással. Rendkívül örvendetes jelenség, hogy ezek a találkozók évről-évre mind sűrűbbek lesznek s ez a megható és fölemelő ragaszkodás az alma mater iránt az összes régi diákok országos szövetségbe leendő tömörülését vonja föltétlenül maga után. Ilyen hangulat uralkodott a találkozókon s a szövetség megalakítására a kezdeményező lépések meg is történtek. A találkozások összehozása és rendezése körül a Debrecenben lakó tanítványok. ezek között is mindenek felett a következők buzgólkodtak: az 1904—5-ösöknél dr. Erdős Károly, az 1908—9-eseknél dr. Kovách Elemér törvényszéki bíró, az 1905—6-osoknál Nagy Sándor, az 1915—16-osoknál dr. Páricsy Bertalan törvényszéki jegyző, az 1900—901-eseknél Hajdú László MÁV. felügyelő, osztályfőnökhelyettes és az 1895—6-osoknál dr. Varga Imre ügyvéd. Az alma mater iránt áldozatkész adományaikkal és alapítványaikkal is igyekeztek a találkozók hálájukat leróni. Ki kell emelnünk különösen az 1909-ben érettségizett tanítványokat, akik 45 milliós ritka szép alapítványt tettek a cserkészet céljaira. Az 1905ben érettségizettek a Segítő Egyesületnek gvűjtötiek 3 millió koronát, az 1906-ban érettségizettek „Cserkész-sátor alap"-ra 5 milliót, a Segítő Egyesületnek 3 milliót. Az 1901-ben érettségizettek arra kötelezték magukat, hogy 5 éven át, tehetségükhöz képest, egy nagyobb alapítványi összeget hoznak össze később meghatározandó célra. Az 1896-ban érettségizettek 1.200,000 koronát adtak a cserkészeknek. Iskolánk ezúttal is büszke örömmel fogadta és örökítette meg a tanítványi hálának és szeretetnek eme szép megnyilvánulásait.