Református főgimnázium, Debrecen, 1914

11 Kedves fiam, magyar fiúk, én hát titeket nem is buzdíta­lak. Nektek erre nincsen szükségetek. Hanem inkább mérsékel­lek ; körültekintésre, okosságra intelek. Egészségeteket időjárás és ragály ellen védelmezzétek ; élelmetekkel takarékosan bán­jatok ; magatokat céltalanul veszedelemnek ki ne tegyétek;. hadi felszerelésteket semmi körülmények között el ne hagyjá­tok, mert az a falat kenyér, amely a tarsolyotokban van, az éhhaláltól menthet meg és az ásóval, amely ma a kard­nál elébbvaló hadi eszköz, menekülés közben is fedezéket ás­hattok az ellenség golyója ellen. Azután, édes fiam, a sorsotokról, amennyire lehet, minket is tudósítsatok. Ki-ki necsak magáról írjon, hanem, ha tud róluk, a társairól is. Nem akarunk tőletek végleg elválni. Számon akarunk tartani benneteket. Bárhol lesztek is, a lel­künk mindenütt kísérni fog ; együtt örülünk veletek, ha győz­tök és ha a véretek hull, a mi szívünk is vérzeni fog. Áldjon meg benneteket a magyarok istene és hozzon vissza a dicsőséges, győzedelmes viszontlátásra !

Next

/
Thumbnails
Contents