Református főgimnázium, Debrecen, 1912

30 egész nemzet nagy érdekeit szemmel tartó hatalom gyöngülésével a társadalomnak egymás ellen küzdő elemei korlátot többé nem ismernek és a legyőzöttet teljesen leigázzák. A győzők önérzése és kérlelhetetlen bosszúja szégyenfoltot ejt a magyar szabadságon, állandó kárt okoz a magyar érdeknek"

1 A győzők a legyőzöttek leigázása és örökös szolgaságra kárhoztatásakor : megtagadták fajukat, magyar természetüket, minden ősi erkölcsüket, mintha nem is magyarokról, hanem teljesen idegenekről lett volna szó. Pedig a szegények annyira magyarok voltak, hogy magyarságuknak büszke érzetét istenimádáshoz hasonló szentségnek tartották. Az annyi sok emberélet árán győző rendek diadalmámorá~ban a durvaság és vadság ösztöne mind felelevenedik, a szenvedély és gyűlölet vad orgiáit üli akkor, midőn a jobbágyokkal szemben eddigi hatalmi törekvéseiket teljes érvényre emelik ; amidőn nyomorultan, elhagyatva, az élet minden viszontagságainak támasz nélkül kiszolgáltatják a háborúban elesettek családját; s amidőn a háborúban részt nem vett jobbágyokkal a politikai örökös szolgaság révén éreztetik a háború eredményét Most már teljesen megszakadt a nemzet lelki összhangja s a társadalom nagy része egymás ellenségévé vált. Ezzel is gyengébb, ezzel is betegebb lett a magyar nemzet l Ezután már csak a nemesért volt minden az ország állami és társadalmi életében. Övé volt a természet minden szépsége ; az ő gyönyörűségére nyíltak az erdők, mezők virágai s ragyogtak az ég csillagai és ő érte éltek az erdők, mezők, vizek vadjai! A kizsarolt, kizsákmányolt paraszt, az országos és úri teher alatt nyögő, az alkotmányt, a szabadságot s a jogok szentségét csak átokból, imádságból és példabeszédből ismerő jobbágy öröme és emberi joga pedig : születni, élni és meghalni! azé a népé, ,,mely helyt állt az alkotmány történelmi jogaiért akkor, amikor a történelmi osztályok megfeledkeztek kötelességükről".

2 1 Andrássy: i. m. 402. 1. 2 Andrássy Gy.: A pápai népgyűlésen 1912 őszén tartott beszéde.