Református főgimnázium, Debrecen, 1911

5 sőbb melegséggel nem a XIV. Lajos korában elért csillogó külső sikereket, nem Napoleonnak nemzedékeket eltemető csatatéri győzelmeit ünnepelte, hanem felmagasztosult lekesedéssel ünne­pelte a testvérisülési ünnepet 1790 július 14-ét, mert ekkor a szolgaságba taszítottak helyett szabaddá lett emberek ünne­peltek. Mi március 15-én a rendi Magyarországnak demokratikus irányban való átalakulását ünnepeljük, azt a nagj reform moz­galmat, amely néhány évtizedes küzdelem árán a rendi társada­lom helyén a tulajdonképeni nemzetet megteremtette. Mert általában a reformkorszak ünneplése e nap ! De nem azé~t, mintha ennek a napnak az eseményei teremtették volna újjá Magyarországot. Az a vélekedés, hogy egy nap teremt újjá egész nemzetet, ellenkezik történelmi tudásunk alfájával és ómegájával. Ilyen ünnepléssel éppen ennek a napnak az eszméjét hamisitanánk meg a legjobban. Bár a hosszas küzdelmek és elnyomatás követ­keztében az ország fejlődése nagyon visszamaradt, sem a köz­élet, sem a műveltség" tekintetében nem élt olyan egyszerű életet a magyar nemzet, hogy azt egy napon, mintegy parancsszóra meg lehetett volna változtatni. Évtizedek munkája volt a demokratikus irányú Magyar­ország megalapítása, mely évtizedes munkának leghatáso­sabb és legjellemzőbb mozzanata volt március 15-ike, mert az ország átalakítását ellenző tényezők, a kormány, a konzer­vatív párt s az uralkodó meggyőződtek, hogy a reformokat tovább eltaktikázni men lehet. Érzelmünk, mely ilyen termé­szetű kérdéseknél sokszor éppen olyan jó óramutató, mint értel­münk, összeolvad a március 15-e előtt vívott küzdelmek és a március 15-én elért eredmények által fakadt érzelemmel. S amint március 15-e tiltakozott a személyek absolutizmusa, az egyesek korlátlan hatalma ellen, úgy értelmünk és érzelmünk tiltakozik az események absolutizmusa, egyes események korlátlan hata­lommal való felruházása ellen. A nagy reform mozgalmat, melynek győzelmét március 15-e jelöli, nálunk is ugyanolyan természetű okok eredmélyez­ték, mint az európai mozgalmak gyújtó pontjában, Francia­országban. Nálunk is az egyháziak és nemesek foglalták el az országban az első helyeket, azoknak valamennyi előnyeivel,

Next

/
Thumbnails
Contents