Református főgimnázium, Debrecen, 1909

17 Nézzük meg pl. egy gyermek rajzát, midőn a környezetéhez legközelebb állónak, az embernek alakját akarja lerajzolni. Azt az önkénytelen törekvést, hogy mindazt, amit lát, a legegyszerűbben fejezze ki. szembetűnően tapasztalhatjuk ezen rajzoknál. Az em­beri fej nagyjában gömbalakú. Ez ragadja meg mindenekelőtt a figyelmét. A szemeket egyszerűen két köralakú foltnak látja s azokat úgy is rajzolja, az orrnak formáit egyáltalán észre nem veszi, de azt tudja, hogy mely helyen van s egyszerűen vonal­lal jelzi. itt tehát már nem a rajznak megfigyelése vezeti, azt sem mondhatnók, hogy a fantázia, hanem a pozitív tudás. Tehát az értelem első sorban s csak azután az érzelem. Ugyanazt látjuk, ha a növényi életből vesz modellt, ha mondjuk pl. levelet rajzol. Levelek rajzoltatásánál tapasztaltam a tudásnak, ennek révén a fan­táziának a szépérzék hátrányára való érvényesülését, illetve a törek­vést arra, hogy nemcsak amit lát, hanem amit tud is, kifejezze azon, amit rajzol. Szárított, préselt levelet rajzoltattam, történetesen olyat, melyen az erezet a préselés s a levélnek teljes elbarnulása következtében nem látszott. A levél alakját, hiszen természetesen minden nap látja s nagyjában megrajzolja képzeletből is, amilyennek látta, olyan­nak adta vissza a tanuló, de még azonfelül az erezetet is bele­rajzolta s midőn azt kérdeztem, hogy hiszen azt nem látod, hát minek rajzolod oda, azt felelte, hogy hát minden levélnek erezete is van. Egyszóval nem tudott avval a gondolattal megbarátkozni, hogy a levelet úgy rajzolja, amint látja s nem amilyennek tudja. A rajztanításnál egyik s lehet mondani, az első teendők egyike, hogy azt a tudást, mely a szemmel való élvezésnek, egyáltalán képeknek, művészi alkotások megértésének egyes esetekben gátló körülménye, háttérbe szorítsuk. Ei>ben leli magyarázatát pl. az is, hogy a modern festészet­nek olyan kevés barátja és oly sok ellensége van. A festő a legtöbb esetben nem arra törekszik, hogy képe meséljen valamit, mert az megint félreértett követelmény, amit a laikusok nagy többsége mindig megkíván, hanem, hogy a színek, színfoltok egymásmellé helyezésével, a rajznak és színeknek har­móniájával. a szemnek s egyedül a szemnek, mint érzékszervnek adjon élvezetet, mert ha szemünkkel már felfogtuk, de meg is értettük azt a képet, természetesen élvezzük is s ez az élvezet Főgimn. értesítő. 2

Next

/
Thumbnails
Contents