Református főgimnázium, Debrecen, 1908

I. / Ujabb természettudományi elméletek. Irta: Nyáry Béla. A természettudományok rohamos fejlődése átalakítólag hatott •egész világfelfogásunkra. Az energiaátalakulás beható vizsgálata, a villamosság elemi mennyiségének, valamint az elemek átváltozásának felfedezése, továbbá az életjelenségek tüzetesebb tanulmányozása egészen új világnézetet teremtett. A következőkben azon nevezetesebb elméletekkel foglalkozom, melyek a mai természettudományi világfelfogásnak alapul szolgálnak. Az első fejezet az energiaátalakulásokat, a más.odik fejezet a tömegvonzást, és a sugárnyomást, a harmadik fejézet az elektron-elméletet, a negyedik fejezet az anyagátalakulást tárgyalja. 1. Energia-átalakulás a naprendszerekben és a ködfoltokbanA természettudományok történetében a legfontosabb mozzanat az energia megmaradása törvényének a felfedezése volt. Eszerint a világegyetem energiamennyisége állandó. Az energia meg nem semmisíthető és semmiből elő nem állítható. Ha az energiának valamelyik faja látszólag elvész, akkor tulajdonképpen csak energiaátalakulás történik. A tulajdonképpeni mozgató erőkre nézve Bernoulli mondta ki először az energia megmaradásának a törvényét, mely szerint a mozgási és a helyzeti energia összege állandó, ha csak mozgási jelenségekkel van dolgunk. A mozgási energia a testnek a sebességénél fogva meglevő munkaképessége. Ha a test tömege m, sebessége v, akkor a mozgási energiája : A testnek a helyzetéből eredő munkaképessége a test helyzeti energiája. A h magasságban levő test helyzeti energiája qh, ahol q a testre ható nehéz-