Református főgimnázium, Debrecen, 1908

20 Röntgen-sugarak. Megjegyzendő, hogy e három sugárfaj nincs meg egyformán minden radioaktív anyag sugárzásában. A radioaktív testek sugárzásának végoka az atomok felbomlása. Az atomok felbomlásánál szabaddá váló energia, az ú. n. atomenergia a sugárzás forrása. Ezen energia óriási nagy; egy gramm rádium óránkint körülbelül 100 gramm-kalória meleget fejleszt (egy gramm-kalória az a hőmennyiség, mely egy gramm víz hőmérsékletét 0 C°-ról 1 G°-ra emeli). Az atomok felbomlása anyagátalakulást eredményez. Rutherford, Soddy és Ramsay felfedezték a radioaktív átalakulások egész láncolatát. A rádium a-sugarai pozitív töltésű hélium-atomok (a pozitív töltést a [3-sugarak által elvezetett elektronok hiánya okozza). A rádium atomsúlya 226'4, a hélium atomsúlya 4. (A héliumot először a napban fedezték fel, igen könnyű gáz, jóval könnyebb a levegőnél, más elemekre és vegyületekre kémiailag nem hat). A hélium-atom leválása után maradt bomlási termék nem szilárd test többé, hanem egy nehezen cseppfolyósítható gáz (—150 C°-nál cseppfolyósítható); ez a rádium-emanáció, melynek atomsúya 226'4—4=222'4. A rádium-emanációból ismét egy-egy hélium-atom leválása után keletkezik a szilárd rádium-A, melynek atomsúlya 222'4—4=218-4. A további átalakulási termékek a rádium-B, rádium-C, rádium-D, rádium-E, rádium-F. A rádium-F azonos a polóniummal. A rádium az uránból keletkezik, de nem közvetetlenül. Az uránból lesz az urán-X, ebből a Boltwood által felfedezett iónium s az ióniumból meg a rádium. A mellékelt táblázat mutatja az egymásután következő átalakulási termékek sorozatát; az első oszlopban vannak az átalakulási termékek, a másik oszlopban pedig a megfelelő idő T, mely alatt az illető anyagnak a fele átalakul.