Református főgimnázium, Debrecen, 1906

lett volna oly biztos, munkájuk oly céltudatos, Földi kritikájának útmutatása nélkül. Hogy mikor kezdtek Diószegiék a Füvészkönyv kidolgozásához, helyesebben, hogy addigi botanikai munkálkodásuk mikor öltött határozott alakot abban az irányban, hogy az egész magyarországi növényzetet felölelő nagyszabású fűvészkönyvet állítsanak össze, azt most már pontosan meghatározni nem lehet. Mindenesetre Földi János halála után. Addig nem lett volna értelme, mert hiszen a Természeti História bevezetéséből tudhatták, hogy Földi készül erre a munkára. 1801-nél előbb tehát nem. Amit addig dolgoztak, az nem volt céltudatos előkészület a Füvészkönyv megírásához, ha esetleg föl is használhatták később. Igazában csak 1803-ban kezdhettek a munkához, mikor Diószegi Debrecenbe került s állandóan Fazekas társaságában lehetett. Miként jártak el munkájuk közben, arról csupán egy pár hiányos adat világosít fel. Az oka, hogy e dologban kevés adat áll rendelkezésünkre, abban keresendő, hogy Diószegi iratait sok más irattal együtt a szabadságharc utáni szomorú időkben elégették.

1 Rendszerük megalkotásában teljesen Linné Systema vegetabiliumjának (XV. kiad.) alapján jártak el, néhány változtatást azonban — és pedig nem a rendszer kárára — tettek rajta. A növényeket kint a természetben tanulmányozták. Növénygyüjteményök nem volt. E helyett igen jó szolgálatot tett Fazekas Várad- (ma Piac) utcai háza mögött elterülő nagy kertje, melyet valóságos füvészkertté alakítottak át.

2 Hogy milyen lelkiismeretességgel jártak el, igen jellemzően világítja meg Kerekes Ferenc, a botanika első tanára a debreceni főiskolán, egy széljegyzettel, melyet a maga-használta Fűvészkönyvbe tett. A szirmatlan viola leírása mellett olvasható: „nb. Dr. Földi ennek 10 esztendeig kereste a virágát és úgy hólt meg, hogy sohasem láthatta. T. Diószegi úr sem esmérhette meg mindaddig, míg Fazekas úr a kertbe * 1Kovács Ferencné Karap Emma úrnő levélbeli szíves közlése. Szűcs István (Debr. Tört.) említi, hogy Diószegi halála előtt összes iratait elégette. Honnan vette ez adatot, nem tudni; azért, mint nem egészen biztosat, mellőzöm. 2 IJ. ezekre nézve Balkányi Kálmán dolgozatát: Fazekas Mihály mint természetvizsgáló (Természettud. Közlöny. 1905 nov. sz.) valamint Kovács János cikkét (Zelizy. Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása. 113. 1.)