Református főgimnázium, Debrecen, 1906
14 hogy ezt elmulasztotta. Nagynevű tanárai sorában méltó büszkeséggel mutathatna most Diószegire! Sajnosan mutat rá a köszönő levél egy másik szomorú tényre : Diószegi egészségbeli fogyatkozására. Különben sem volt erős testalkatú ember. A sok munka és fáradság, papi hivatásának lelkiismeretes teljesítése, egyéb hivatalos elfoglaltsága, a Füvészkönyv sajtó alá rendezése, korrigálása, mind csak elősegítették a szervezetébe befészkelt betegség pusztító munkáját. Lelki gyötrelem is járult hozzá. A Füvészkönyv egyáltalán nem hozta meg azt az anyagi sikert, melyet vártak tőle. Példányai ott nyirkosodtak Diószegi papi lakásának alsó kamarájában. Sőt a főiskola kitüntetése fölötti örömét is megrontotta egyik-másik elfogult, maradi paptársának elítélő szava. Hangok hallatszottak itt is, ott is, hogy jobb lenne, ha papi dolgokkal foglalkoznék, nem pedig olyan világi tudománnyal, minő a füvészet, nem papnak való az ilyen studium. Diószegit ez mélyen sértette s hogy megnyugtassa az aggódókat, romlékony egészségének veszélyeztetésével új munkának fogott neki s kiadta 1808-ban az Erkölcsi tanítások prédikációkban c. müvét. Azonban kedves tudományát sem hagyta abba. Folyton javítgatta, bővítgette a Füvészkönyvet, miről tanúskodik az a tömérdek széljegyzet, mellyel a Fűvészkönyvnek a maga használatára megtartott példányát ellátta. 1 Egyszersmind szorgalmasan dolgozott a Füvészkönyv „praktika" részén, melyet 1813 május havában, két hónappal halála előtt fejezett be. E munka Fazekasnak maga bevallása szerint tisztán Diószegi munkája, csupán a lajstromokat készítette bozzá s valószínűleg a korrekturát végezte Fazekas. Munkáján az utolsó simításokat már súlyos betegen tette meg. Betegségének oka a családban fennmaradt hagyomány szerint az lett volna, hogy egy ízben Fazekas a tőle este felé távozó sógorát a homályban valami esetlen tréfával annyira megijesztette, hogy a nagy ijedségtől szívbajt kapott, ez aztán elhatalmasodva idő előtt véget vetett életének. Ez azonban nem sok hitelt érdemel. A haláláról való megemlékezések egyértelműleg száraz betegséget mondanak, mikor halála okát említik. 1 K. Karap Emma úrnő adományából a főiskola tulajdonában.