Református főgimnázium, Debrecen, 1906
9 búvárolja, gyakorolja, persze csak olvasmányai útján, mert Böszörményben ugyan német szót nem hall. Egyszerűen él, ami fizetéséből megtakarítható, összegyűjti, hogy legyen miből költeni a külföldi egyetemeken. 1787-ben elbúcsúzik böszörményi barátaitól és tanítványaitól, egy félévig még interimalis (kisegítő) professzor Kecskeméten, azután már mi sem akadályozza, hogy tudományszomjas szíve vágyát kövesse, studiumai betetőzésére kimegy a göttingai egyetemre. A göltingai egyetemet ezidőben sürün keresték föl a magyar ifjak. Diószegi azonban nem véletlenül, hanem céltudatos elhatározással került ide. E német egyetemnek ezidőtájt kiválóan erős természettudományi fakultása volt. A természettudományokat nagynevű tudós tanárok: Kasstner, Lichtenberg, Beclcmann adták elő. Az orvosi tudományok előadója Gmelin Frigyes volt, az orvosi gyakorlatot íiról-fira örökségképen átszármaztató híres Gmelincsalád egyik tagja. A botanikát ez a kiváló tanár ismertette és szerettette meg Diószegivel. Ö maga lelkes híve volt a nagy svéd tudós, Linné rendszerének. Linné Sgstema Vegetabilium-yához, mely szintén Göttingában jelent meg (1774) egy kilenc kötetes botanikai szótárt szerkesztett. 1 Nem csoda, hogy Diószegi két évi ott időzése után mint lelkes linnéista került ki buzgó tanárának keze alól. Valamint azon sem lehet csodálkozni, hogy kedvelt tudományáért hevülő lélekkel főleg a botanikai előadásokat látogatta, theológiai tanulmányaira nem fordított oly nagy gondot. Csakis így szerezhette meg a fűvésztudományban azt az erős elméleti készültséget, mely képessé tette később oly tudományos munka elkészítésére, mely kora tudományának teljesen a színvonalán áll. Hogy az itt töltött idő alatt mint élt, tanárain kívül kikkel érintkezett, tett-é másfelé kirándulásokat, nem tudni. Budai Ferenccel egyidőben jött haza külföldről, tanulmányai teljes bevégzése után. Papi hivatal után kellett néznie, hogy megélhessen és özvegy édes anyja s testvérei segítségére lehessen. Éppen ezidőtájt történt, hogy tiszteletes Paksi K. András szováti lelkész semmikép nem tudván összeférni híveivel, a superintendentia rendeléséből odahagyta állását, melyet azután Budai Ferenccel töltöttek he. Paksit a hajdúnánásiak pásztorának küldötték. 1 L. S. Szabó József: Diószegi Sámuel emlékezete. Protestáns Szemle1907., 3 f.