Református főgimnázium, Debrecen, 1901

5 Gyöngyösi István műfordításai. A Magyar Nemzeti Muzeum kézirattárában van egy ívnagyságú kézíratkötet, mely az Ex Bibliotheka Széchenyiana jelzéssel van ellátva, ami arról tanúskodik, hogy még a könyvtár hírneves alapítójának gyűjteményéből került a Muzeum birtokába. Collectio fragmentorum poeticorum címmel van a katalógusba fölvéve, a cím után ítélve tehát költemények töredékeit foglalja magában, oly töredékeket, melyek csekély irodalomtörténeti értéköknél, vagy egyéb okoknál fogva vannak egy külön kötetben egybefoglalva, de minden összefüggés nélkül. A tartalom azonban nem felel meg a címnek, amenynyiben nem csupán töredékeket, hanem a többek közt pl. Zrínyi Miklós összes verses munkáit tartalmazza gondos másolatban, amellett nem tisztán költői munkákat, hanem csillagjóslási táblázatokat, lakodalmi tréfákat, pasquillusokat, gúnyiratokat is foglal magában. A colligatumnak az a része, mely bennünket érdekel, a többitől teljesen elütő kézírással írott füzet, mely úgy a papiros színére, mint a füzet nagyságára nézve szintén különbözik a többi iratoktól. Ovidius három heroidájának fordítását tartalmazza, továbbá „A Bal szerencse ellen való Panaszos Versek" című tizenegy versszakból álló költeményt. Sem a szerző, sem a másoló neve nem található benne, sőt a legkisebb bejegyzés, vagy útmutatás sem, melyből meg lehetne állapítani, mikor és mi módon, vagy honnan került ez a füzet a colligatumba. Tisztán a szöveget tartalmazza, a herodiák elébe írt rövid tartalommal, egyebet semmit. A figyelmet Nagy Sándor, a muzeumi könyvtár elhunyt tisztviselője irányította először erre a füzetre, akinek erre vonatkozó tanulmánya az Egyet. Phil. Közlöny 1887. évi XI. kötetében jelent meg halála után, mint hátrahagyott dol-