Református főgimnázium, Debrecen, 1895

13 Hát még mennyire megkaphatta az a görög fiu lelkét, a ki ugyanazon derült ég alatt élt s ugyanazon kék tenger mosolygott reá 8 ugyanazon tiszta levegő környezte, mint az eposz isteni hőseit. Ha nem is az egész Iliast és Odysseiát, de legalább annak szebb részleteit nem tudni görög ember előtt egyértelmű volt a barbársággal. Homeros után a didaktikus eposziró, Hesiodos müvei kerültek a gyermek kezébe. Ilesiodostól tanulták a mythologiát(Theogonia). az istenek nemzedékrendjét azzal a piotásszal, mely átment mindennemű tetteikre. Tőle vették a gyakorlati életre szükséges bölcs tanácsokat, melyeket a barázdák között érvényesitettek ("Epya y.xt f^épjn). A két nagy görög epikuson kivül a hellén mesterek főleg a gnótnikus költőket kedvelték, s az iskolákban azoknak adtak elsőséget a többi lyrikusok felett. így tanították Tkeogmst, Phokylidest és Soloní. A megarai komor költő egész Görögország előtt nagy tekintélyben állott s conservativ nézeteit és az ószövetségi proverbiákra emlékeztető erkölcsi mondatait városszerte könyv nélkül tudták. Theognis, mint iskolai auctor, egy rangban állott Homerossal és Hesiodossal. Ismerte is a gyermekek természetét és gnómologiájával nagyban befolyt annak irányítására. (V. ö. Bergk.: Poetae lyrici Graeci. Ed. IV. vol. II. pag. 226. v. 1957.) Az apák is szerették, mert születiszteletre tanította és a mértéktelen tivornyáktól elvonta fiaikat. (L. Bergk. pag. 231. v. 1351.) Theognis tanitása késő időkig fenmaradt az iskolákban s csak a tiszta nevelésre ügyelő reformáció küszöbölte ki, midőn pogány nézeteit a ker. eszmékkel összeegyeztetni nem tudta s a fejlődő gyermekre nézve veszedelmesnek tartotta a ker. socialismussal ellenkező aristokratikus tanok tanítását. (Y. ö. Bergk. pag. 192. v. 847 ) Nagy tekintélyre tett szert, mint iskolai auctor, a miletosi