Református főgimnázium, Debrecen, 1886

VIII. nyaikat jó és jeles osztályzattal végezték. Hogy az elégtelen osztályzatuak száma sem kevés, ez leginkább onnan van, mert a tanárkar a tanulóknak igyekezetük és tehetségük szerinti mérlegelését és osztályozását egész komolysággal vette, mind a tanulók, mind a szülék, mind az egész tanitásügy érdekében mulaszthatatlan kötelességének ismervén a tanulókat kötelességeik szorgalmas teljesítésére szorítani és el nem nézni azt, hogy a midőn minden életpálya folytonos munkát, tanulást, tehetségei kifejtését kívánja növendékeitől, a gymnasiumi tanulói pályára meneküljenek azok, kik semmi, még a magok iránt való kötelességet is komolyan venni nem hajlandók. A tanulók egészségi állapota általában véve kedvezőnek mondható, mire mutat az, hogy bár a városon több ragályos betegség uralkodott és azokban a népiskolák növendékei közül is igen nagy számmal szenvedtek, sőt el is haltak, a gymnasiumi tanulókat ezen ragályos betegségek alig érintették, csak 6 tanuló volt himlős, de ezek betegsége is enyhe lefolyású és gyógyulással végződött. Azonban a halálozási esetek száma a közelebbi évieknél nagyobb volt, mert a VlII-ik osztályból 3, a VH-ik osztályból 2, az V-ik osztályból 1 tanuló súlyos betegsége végződött halállal. A tanuló ifjúság köréből felmerült szomorú esemény volt P. Elemér Vll-ik osztálybeli tanuló elmebetegsége, ki iránt, miután a helybeli kórházban orvosi gondviselés alá helyezése lehető nem volt és az ő Budapestre szállításához szükséges pénzt távollakó szegény sorsú lelkész atyjától várni nem lehetett, az a szép részvét nyilvánult, hogy a gymnasiumi tanuló ifjúságtól felhívásomra egy nap alatt 78 frt 97 kr gyűlt be, mihez járult a tanárok 21 frt és egy városi nemes érzésű ember-barát 4 frt adománya, összesen 103 frt 97 kr. így a szerencsétlen ifjú egy városi rendőrségi megbízott és a főiskolai kórházi ápoló felügyelete alatt Budapestre szállíttatott és a megfigyelő osztálynál a llókus kórházban elhelyeztetett, az erre szükséges költséget 32 frt 90 krt én a kegyes adományokból fedezhettem, a fenmaradt összeget 71 frt 7 krt pedig, nálam f. évi junius 30-án megjelent atyjának, a beteg ifjú ápolása költségének fedezésére átadtam, minek megtörténtéről az értesítést várom. A tápintézet újonnan rendezését és szélesebben kiterjesztését illető munkálatokat tárgyalta ugyan a májusi egyházkerületi gyűlés, de a tervezetet még oly teljesen késznek nem találta,