Református főgimnázium, Debrecen, 1884

ay ki, de módot nyújt arra, hogy ha egyes esetekben nem is, de a hasonló esetek egy nagy számánál a véletlen befolyásától magunkat függetlenekké tehetjük. Hogy mily módon történhetik ez, erre igen egyszerű és tanulságos például a lotteria-játékot óhajtom felhozni, melyre, ha a valószinüség számítást alkalmazzuk, arra az eredményre jutunk, hogy ezen játék folytonos üzése okvetlenül veszteséghez vezet. A lotteria-játékban, mint ismeretes a számsor első 90 száma közül minden húzáskor 5 szám huzatik ki. A játszó mintegy fogad a lottointézettel, hogy bizonyos általa előre meghatározott számok ki fognak húzatni. Meg lehet tenni egy számot is, és pedig az öt közül vagy akármelyik, vagy pedig egy bizonyos pl. az első húzásra. Az előbbi esetben a játék extrátonak, az utóbbiban nominatonak neveztetik. Az ambo és terno játéknál két, illetőleg három számnak kihuzatása esetében fizettetik nyereség. A lotto-törvény szerint az extratot a betett összegnek 14-szeresével, a nominatot 67-szeresével, az ambot 240-szeresével és a ternot 4800-szorosával fizetik. Lássuk már most, mekkora minden játéknemeknél a nyerés valószínűsége? A 90 számból, mint ezt a combinátiok tana által ki lehet számítani, összesen 90 extrato, 4005 ambo, 117,480 terno, lehetséges. A kihúzott 5 számból pedig 5 extrato, 10 ambo és 10 terno telik. A nyerés valószínűsége tehát 5 1 az extratonal — 90 18 a nominato-nál, mivel egy előre meghatározott helyen a 90 szám közül bármelyik kijöhet, de csak az az eset a kedvező, ha 1 a megtett egy szám jön ki, — 9 0 10 1 az ambonál 4005 400-5 10 1 a ternonál = 117,480 11,748 A mi más szavakkal azt teszi, hogy ha valaki folytonosan játszaná ezen játékokat, átlag véve minden 18 húzásra nyerne egy extratot, minden 90 húzásra egy nominatot, minden 400-5 Jiuzásra egy ambot és minden 11,748 húzásra egy ternot. Hogy még tisztább képet nyerjünk a dologról, fejezzük ki ezen idő-