Református főgimnázium, Debrecen, 1884

10 hogy a szép kezdetnek folytatása is fog lenni. Ha erőm lankad, buzdításuk, ha az ellenkezés árjai elborítanak, mentő s vigasztaló karuk a munkásnak segélyt fog nyújtani. így azután remélhetem, hogy az általam miiveit tér nemcsak virágozni, de hazánknak, nemzetünknek, egyházunknak szép gyümölcsöket is fog teremni. Kisérjen továbbra is nagyrabecsült figyelmük, bizodalmuk. Szeretett tanuló ifjúság! A te javad, a té anyagi és szellemi előhaladásod s boldogulásod zászlójának vagyok én hordozója. De tudd meg, hogy a diadalt a hadvezér talentuma, igyekvése nem biztosithatja, hacsak a hadsereg, le a legutosló közlegényig, meg nem teszi kötelességét. Mint Nelson katonáinak, én is azon napi parancsot adom ki nektek, hogy a haza megvárja tőletek, hogy mindegyik megtegye kötelességét. Még az a lehetőség sokra haladt korunkba sincs feltalálva, hogy önmunkásság, önszorgalom nélkül, a tanítvány a tudnivalókat elsajátíthassa, vagy a tanár tanítását növendékeibe átönthesse. Igyekezni fogok azonban, hogy előadásom érthető, a tudomány, melyet tanítok, vonzó s így rátok nézve érdekes legyen. Azt nem Ígérhetem, hogy a dolgot oly könnyűvé teszem, hogy minden fáradság nélkül felelhessetek meg a rátok bízott feladatnak. Hiába, —diadalt aratni, dicsősséget nyernie földön fáradság nélkül nem lehet. Azonban, a ki megteszi kötelességét, annak ügye nyerve van. Figyelemmel párosult szorgalom — saz eredmény nagy leend. Ezt pedig, hiszem, feltalálom nálatok, ne csaljanak meg szép reményeim. Azonban, mint az írás mondja hiába plántál Pál, hiába öntöz Apollós, ha az Ur nem ad előmenetelt. Az én reményemnek kősziklája és az én bizodalmam te vagy Isten mind örökké. A te országodnak, az igazság országának keresése, terjesztése képezvén éjjeli s nappali aggodalmam tárgyát, te tőled kérem segedelmemet. Világosítsd setétben tapogató elmémet, adj erőt erőtlenségemben, tűrő szivet a bajok elhordozásában, te légy velem mindenben s mindenkor: akkor biztos lesz a siker működésemben. ügy legyen!