Református főgimnázium, Debrecen, 1875

14 ség hasznára működő gőzgépeknél és robogó gőzösöknél. Az állatvilágnak alapja a növényvilág. Az állatéletben a növényektől átvett széneny tartatik a levegő élenye által lassú égésben s kifejlik az állati melegség, mely mint látjuk, ismét a napnak befektetett melege. Testünk melege nem egyéb, mint a nap melege s azon munka, mi szervezetünkben teljesíttetik, a nap munkája. Ha testünk elhal, ismét a szervetlen testek sorába lép s átadatik a lassú élegülésnek, mig utósó szénenyparánya is fel nem emésztetik. Midőn a régiek a holttesteket megégették, nem egyebet cselekedtek, mint gyorsan teljesítették azon munkát, mit a földbe takart testen a természet csak századok alatt teljesíthet. A természet nagyszerű drámájának főjellemvonása az, hogy folytonosan rombol, azért, hogy a romokon ujakat építsen; erre tanítanak minket főleg a geologiai kutatások, de erre tanit a mindennapi tapasztalás is; e tekintetben hasonlít a természet ama nagy világvároshoz, melynek elavult épületei helyett lassankint ujabbak, az izlés és czélszerüségnek megfelelőbbek hozatnak létre, s így daczára a viharos századok befolyásának, — minél régibb, annál ifjabbnak tűnik fel. Mélyen tisztelt hallgatóság! Mielőtt e helyről távoznám, szives türelmüket kérem, hogy pár szót intézzek mind átalában nagyra becsült hallgatóimhoz, mind különösebben azokhoz, kikkel helyzetemnél, hivatalos állásomnál fogva szorosabb kapcsolatban állok. — Sokan napjainkban a természettudományok gyors fejlődése miatt az anyagelviség (materializmus) elharapódzásától s ez által különösen az emberi kedélyvilág felforgatásától félnek. — Kétségtelenül igaz, hogy semmivel inkább, mint a természettudományok tanításában czélzott visszaélés által a kedélyt tönkre lehet tenni; de viszont áll az, hogy a társadalmi érdekeket szem előtt tartva, épen a természettudományoknak magasabb szempontból felfogott lelkiismeretes előadása által lehet az embernek nemcsak igazság, de erkölcsi érzetére is legbiztosabban hatni. Yirchow berlini tanár a német természetvizsgálók 46-ik gyűlésén (1873. szept. 22) arról tartott nagyszerű előadást, hogy mily kedvező befolyása van a természettudományoknak az ember erkölcsi nevelésére. E czélt tanári pályámon én sem fogom szem elöl téveszteni s más magasabb irányzatok mellett nevelési érdekekre is kiterjeszkedem. Három eszme lelkesíti a halandót: az i g a z s á g, szépség és j ó s á g eszméje; én e három közül az igazság-