Református főgimnázium, Debrecen, 1875

8 mely az egész világűrt betölti, minden testen átbat, minden pa­riínyt beburkol s rendkívüli gyors rezgése által oka a fénynek. Midőn a test tömeeseinek vonzó és taszitó eröt tulajdoní­tunk, a józan gondolkodás törvényeivel és a számtannal jö­vünk ellenkezésbe, amennyiben ugyanazon tárgyról egyszerre két ellentétes fogalmat állítunk; mintha valamely tárgy szí­ne lehetne fehér és fekete valamint mennyiség pozitív és ne­gatív ugyanazon pillanatban. Ezen ellenmondás azonban következőleg van kiegyen­lítve : a test tömecsei egymást vonzzák, a leb tömecsei pedig egymást taszítják; e két erö viszonyától függ a háromféle, u. n. szilárd, folyékony és 1 é g n e m ü halmazállapot. Eszerint hol a tömecsvonzerö nagyobb a leb taszitó ere­jénél, ott szilárd test jött létre; folyékony testnél a két erö egyensúlyozza egymást; ahol pedig a leb taszitó ereje túl­nyomó az anyagvonzás felett, ott légnemű test származik. Tehát voltaképen csak vonzerő létezik; a taszitó erö csak egyszerűség tekintetéből hosszas körülírások helyett hasz­náltatik. A taszitó erö ezen értelmezését napjainkban mindinkább háttérbe szorítja az u. n. rezgési elmélet. Ezen elmélet szerint a testek tömecsei folytonos rezgő mozgásban vannak s egymástól inkább vagy kevésbé kirezgeni igyekeznek s ezen kirezgési törek vésőkben áll a taszitó erö. Ha a tömecsek ki­rezgése nem terjed tul azok vonzkörén, szilárd test jö létre; folyékony testeknél a kirezgések épen a vonzkör határáig terjednek; légnemű testeknél pedig a kirezgések a vonzkö­rön tulcsapongnak s azért oly feltűnő ezeknél a taszítás. Bár magokat a testtömecseket semmiféle nagyító eszköz segélyével ki nem vehetjük; de közvetett uton mégis érzé­kelhetővé tehetjük s azoknak kicsinységéről némi fogalmat szerezhetünk, és pedig leginkább a párolgás által. A test fe­lületén levő parányok az egyoldalú vonzás következtében ki­rezgésük alatt elvesztik egyensúlyokat s a testtől ellöketnek, ez a párolgás tüneménye. JCgy szemernyi pézsma '20 évig képes a szoba levegőjét illatos tömecseivel betölteni, habár a szoba naponkint szellőztetik is. A roppant viztömegü tenger párolgása következtében, a légben szikhalvag azaz konyhasótömecsek is terjednek szé­lyel s a semmiféle eszköz segélyével ki nem vehető szikenya­tomok közönséges lángnál sárga fényben jelennek meg, s az u. n. szinképi elemzésnél mindenkori jelenlétökröl sárga csík

Next

/
Thumbnails
Contents