Református főgimnázium, Debrecen, 1875

21 Az östörténelemre nézve legfontosabbak azon mondák, melyek történelmi események körül képződnek ki, s melyek ben gyakran sok tanúságos történeti magvazat rejlik. Ilyen félék p. o. a honfoglalást kisérö mondák. A „földedet adtad fehér lovon, füvedet adtad aranyos féken" féle ország megvételi monda nemcsak a magyaroknál, hanem a szláv népeknél is a béke megkötésekor szokásban volt külsőségek és szertartásokra vonatkozik, melyek már történelmi tények, és a régi krónikákban p. o. Thietmar püspök krónikájában olvashatók. Szinte ilyen, a meggyőzött ellenséggel szokásos külsőségre vonatkozik a Botond monda, a mint egy pár variánsából kitetszik. Dlugoss lengyel történetíró említi, hogy midőn Bolesláw lengyel király 1018-ban Kievet bevette, mesztelen kardját megforgatva az úgynevezett aranyos kapuba belevágta, és azt közepén megvágva, győzelme és foglalása jeléül ugy hagyta. Olgerd lithván nagyherczeg 1330-ban Moskvaig nyomult, és annak nagyfejedelmét Dimitryt lealázó békére kényszeritette. A béke megkötése után a városba ment, a fejedelem palotájának kapujába vágta lándzsáját, és csak azután kereste fel a nagyfejedelmet. A hányszor megesik, hogy a mondának történelmi magva van, épen oly gyakran fordul elő krónikáinkban és onnan átmenve a történelemben, hogy a mit hosszú ideig történeti adatnak tartottak, magvában nem más mint monda. A hun és magyar nemzetnek száz nvolcz nemzetségre való felosztása egész a legújabb ideig mint történelmi adat szerepelt és foglalt helyet a történelemben. Egy buzgó törtenet írónk összeszedte mind a 108-at; legújabban azonban kétségtelenné lett, és pedig eredeti okmányok alapján, hogy jóval többet lehet 108-nál kimutatni olyan családot, melyek nemzetséget vagy genust képeztek. Kérdés tehát honnan vették a magyar krónikák ezen 108-as számot. Egy távoli rokon nemzetnek a mongolnak hős mondáiban fordul elő, hogy egy tündér Rogmó Groa egy hatalmasabb tündértől fiivadékot kér. Ez azt kérdi, hányat kíván. Rogmó Goa feleli: „Te rád hagyom, fehér leánya az égnek a hányat akarsz adni. Erre felei a tündér: „Jól van, legyen tehát száznyolc.z" A mythologiáról, mint az östörténelem segédtudományáról körülbelöl ugyanazt mondhatjuk, a mit a mondákról; csakhogy itt még nagyobb fontossága van az összehasonlításnak. Azon belső összeköttetés és nagy kiterjedésű kölcsön, mely a