Református főgimnázium, Debrecen, 1856
12 legszebb és legérdekesebb itt a krokodil, mellynek hossza 10'4" párizsi mérték szerint, vagy 3.255 mm. Ezt én február 27-én vettem egy Sekh Embáder nevű kis faluban Szuliman Achmedtöl, fizetvén neki 25 piasztert, néhány töltés lőport és srétet, mire ő még kért ráadásba egy Fayence tányért. 0 ezt az előtt való nap lőtte, már ekkor egész nyakig meg is nyúzta, s tovább nem akart vele kínlódni. Szemszivárványja aranyos barna, szemfénye függőlegesen hosszú volt, s az egész szem átmérője 20mm-t tett; húsos nyelve egészen le volt nőve, s a nyelv alatt volt két mirigy; melly a bőrnek megfelelő két nyilasán pézsmaszagú folyadékot izzadott ki. Ezen kél mirigyet aphrodisiasticus erővel ruházzák fel az arabok, sőtbujasenyvi nyavalyákban is használják mint orvosságot, s matróczaink közt nagyon sok kérője találkozott. Későbben egy Kosmoráma tulajdonosától haliám, ki Konstantinápolyban lakik, s kinek egy időben egy kis krokodilussa is volt, hogy mikor az állat haragszik, ezen két mirigyet egészen ki szokta lökni a bőr alól. Cuvier nagyon hiányosan irja le ez állatot; nevezetesen: a Gaviáltól ugy mond csak annyiban különbözik, hogy ennek az alsó álkapczából a negyedik foga, a felső álkapczán nem lyukba, hanem csak rovátkba jár, de azt nem mondja, hogy az alsó fogak közül a két első, a felső álkapczának két lyukába jár. Fogai száma 3 8/ 3 0. Hátán és hasán olly vastag a bőr, hogy nem csuda, ha a golyó nem járja, hanem a nyakán két oldalt és alól, s mind a négy lába tövénél elég vékony bőre van. Agyveleje igen kicsiny; hanem tele volt a koponya vizzel s az orrúregböl, mikor a koponyát tisztogattam, 2 - 3"-nyi gilisztákat szedtem ki. Húsa igen szép fehér, némi tekintetben hasonló a hal húsához, s ha az egész állatot magam nyúztam volna, bizonyosan megkóstoltam volna, de már a nyaka körül nagyon pézsma szagú volt. Mi itt a krokodilt rendesen igen félelmes állatnak tartjuk, s azt hisszük, hogy ott nagyon veszélyes lenne a vizben fördeni, a hol sok krokodil van; pedig ellenkezőleg a krokodil nagyon félénk, s alig lehet megközelíteni; az arabok pedig ott is egész bátorsággal járnak a vízre, sőt eveznek át a másik partra és vissza sajátságos apró tutajaikon, a hol legtöbb krokodil szokott lenni. Ez a tutaj nem egyéb mint egy 4 — 5' hosszú pálmatörzs, mellyre lábaikat végig nyújtva szoktak felülni, s két tenyerökkel eveznek, oda a hova akarnak, bámulatos ügyességgel. Én jan. 23-kán az első zuhatag között, hol soha krokodil nem szokott lenni, megförödtem, s megkisértettem ezen pálma törzsökkel a csolnakázást, de csak egy perczig sem voltam képes magamat rajta megtartani, mindjárt lefordultam. Ugy látszik magok az arabok is biztosabb csolnaknak tartják a dúra szárból kötött kévét, mellyet a pálma-levél tövével szoktak hajtani, s az asszonyok rendesen ezt használják, gyermeköket félvállukra ültetve s podgyászukat fejökre téve, hogy meg ne ázzék. Van még egy harmadik fajta tutaj is, melly 5 — 6 darab fából van összekötve; erre már 2 — 3 ember is felül. — Néha azonban megesik, hogy valamellyik vén krokodil történetesen egy juhon vagy kutyán megizeliti a melegvérű állatok húsát, s rákap az emberhúsra is; ez esetben azt mondják, hogy egészen ember-vadászatra szokta magát adni, annyira hogy a különben megszokott helyét elhagyni nem szerető állat 10—15 mérföldet is bebarangol. Erre aztán nagy vadászatot tartanak, azaz, addig leskelődnek utánna, mig vagy el nem löhelik, vagy horoggal meg nem foghatják. A mult télen is fogtak igy egyet elevenen, ámbár ez semmi ember-gyilkosságot nem követett el; ezt Belgiojoso herczeg vette meg, hajója után köttetve elevenen vontatta egy darabig, nem gondolván vele hogy szegény állat borzasztó orditások közt szüntelen a kötéllel küszködött, hangja azt mondják, hasonnlitotl a disznó sikoltásához. Végre sok kínlódás után megdöglött az állat, s a herczeg kitömette, s a majlandi muzeumnak küldötte. Midőn azonban valahol egy ember-evő krokodil találtatik, akkor ennek közelében minden falu mellett czövekekkel és gallyakkal elrekesztenek a Nilus partján egy kis helyet, honnan az aszszonyok vizet hordhassanak, s a hol jószágaikat megitathassák A vizén átjárók is ezen bekerí-
