Református főgimnázium, Debrecen, 1855

7 függ a protestáns vagy r. cath. pártnak teljes győzelme, vagy teljes bukása. De nem látta ezt be a protestáns unió, vagy ha belátta is, annyira erőt vett tagjain a kálvinisták és lutheránusok közötti kölcsönös gyűlölség, hogy mind magát a cseh királylyá elválasztott Frigyest, mind Csehországot, mind a fenyegetett protestantismust készek voltak inkább a legvégső veszélynek kitenni, mint előmozdítani a kálvinistáknak a lutheránusok feletti tulnyomóságát. Ugyanis már az is szálka volt az unió tagjai szemében, hogy a kálvinista pfalzi választónak jutott nálok az elnökség; méginkább pedig az, hogy most ö választatott el cseh királylyá is. Épen ezért teljesen magára hagyták őt. Sőt többre is mentek; nevezetesen már a következő évi juliusban semlegességi szerződésre léptek a császárral, melly szerződés szerint, részint félelemből, részint önérdekeik előmozdításának reményében felfogadiák, hogy nem avatkoznak Csehország ügyeibe, s a pfalzi va Ia sz tót csak akkor védelmezik, ha az saját birtokaiban támádtatnék meg. A szász választó pedig még ennél is tovább ment. Mert egyenes szövetséget kötött Ferdinánd császárral, segedelmet ígérvén neki, melly segedelemért bizlasilást nyert Lausitz birtoka felöl. És az uj cseh király mind a inelfelt is gondtalanul adta oda magát uj méltósága örömeinek, s miután 1619-diki novemberben nagy pompával megkoronáztatott, az egymást érő fényes mulatságok mellett megfeledkezett a harczrakészülésröl, melly pedig mind ö rá magára, mind Csehországra nézve annál sürgetősebb szükséggé vált, minthogy ipa I. Jakab angol király is — ki ekkor íijának egy spanyol herczegnővel összeházasításán fáradozott, — határozottan megtagadott tőle minden segedelmet. Hasonlót tettek a hollandi és velenczei köztársaságok, mint szintén Dán és Svédország is, mellyek pedig elismerték Frigyest cseh királynak. Sokat ártott Frigyes a maga ügyének azzal is, hogy vakon hódolván türelmetlen udvari papjának, megszüntette Prágában az eddig divatozott lutheránus szertartást, s a Kálvin-féle istenitiszteletet léptette helyébe. Mig Frigyes ekkint csak Pfalz és Csehország erejére szorult; és mig igy könnyelműen koczkára tette a cseh nép vonzalmát is; s nem gondoskodott a védeszközökröl ugy, mint kellett, és lehetett volna: addig igen nagy tevékenységet fejtett ki a liga feje, a bajor Maximilian. Ez, miután teljes hatalmat adatott magának a császár által, előbb is Felső-Ausztria rendeit győzte le, s hódoltatta meg Ferdinánd részére; ezután a csehek ellen fordult mintegy 50,000-nyi seregével. Hirtelen meglepvén Prágánál a Thurn Mátya'slól vezérlett és még készületlen cseheket 1620. nov. 8-kán, teljes győzelmet aratott felettök. Ezen egy megveretés annyira elvette Frigyesnek minden bátorságát és léle!<jelenetét, hogy bár a fővárosi még sokáig védhette volna; és bár Mannsfeldnek 12,000-nyi serege még illetetlen volt; s mind ennek mind a Bethlentől küldött tekintélyes segédhadnak megérkezését naponkint várhatta: kétségbeesve futott ki Prágából, sőt, az országból is. így már más nap megadta magát Prága a győzelmes ligának, s a fővárossal együtt az egész ország a győzők hatalmába került. Maga Frigyes hosszas bujdosás után Németalföldre menekült, s példáját követvén, nagy számmal kibujdostak mind azok, kik a történtek után, leginkább félhettek a császár haragjától. A győzelmes császár kemény bosszút állt a cseheken. Egy darabig nem bántott senkit; de miután az engedékenység visszatérésre buzdította azokat, kik a félelem első perczeiben elfutottak, kivégeztette a lázadás föfö részeseit, s mind ezeknek, mind általában az eltávozottaknak javait lefoglaltatta, ugy hogy ekkor 54 millió pfrt árú vagyon vétetett el. A protestánsok vallásszabadsága megsemmisíttetett, minek következtében mind azok, kik a r. catholicus vallásra térni nem akartak, kivándorolni kénytelenittettek — mintegy 30,000 család. — Csehország alkotmánya is megsemmisíttetett, s a Felséglevél széttépetett. Az elfutott király ösi javai is lefoglaltattak, részint Maximilian bajor herczeg, részint a spanyol segédhadak vezére Spinola által. Az unió tagjait olly nagy rémület szállta meg, hogy most Pfalz védelmére sem mertek