Református főgimnázium, Debrecen, 1855

A 30 éves háború. Mutatvány alólirottnak „\ világtörténet főbb eseményei" czímü munkája III-dik kötetéből. ELŐZMÉNYEKÉ) i\ passaui békealku, s az azt megerősítő augsburgi birodalmi gyűlés 1555-ben csak hamu alá takarta, de nem oltotla ki azon tüzet, mellyet általában ugyan a r. catholicus és protestáns felekezetnek kölcsönös gyiilőlsége, különösen pedig a schmalkaldeni szövetség elleni vallásos háborúk lángra gyulasztottak. Sőt épen ezen augsburgi birodalmi gyűlés, mellynek a pártokat ki kellelt volna békíteni, ujabb, sőt engesztelhetetlen gyűlölség magvait szórta el egyfelől a r. catholicusok és protestánsok, másfelöl a protestáns egyház két külön felekezete, u. m. a lutheránusok és zwinglianusok közt. A r. catholicusok és protestánsok közli gyűlölséget a birodalmi gyűlésnek azon végzése táplálta, hogy vallásszabadságuk legyen a lutheránus rendeknek mindaddig, míg az egyetemes zsinaton tisztába hozathatik a vallás kérdése; de csak is a rendeknek, azaz a földesuraknak és szabad városoknak, a jobbágyok pedig vagy kövessék uraik vallását, vagy költözzenek ki. Élesztette e gyűlölséget másfelöl az egyházi javakra vonatkozó törvény, a reservatum ecclesiasticum, melly azt tartalmazta, hogy ha ezután térne valamelly r. catholicus főpap a protestáns egyházba, hivatalával járó javadalmait veszilseel, melly határozat egyenesen oda czélzolt, hogy a papi jószágok a r. cath. egyház tulajdonai ma- 1 radjanak. Mert ezen végzésnek tüstént ellene mondtak a protestánsok, világosan kijelentvén, hogy ennek engedelmeskedni nein fognak. A protestáns egyház két felekezete közé pedig az által hintett viszálymagvakat a birodalmi gyűlés, hogy a többségben lévő lutheránus rendek kívánságára azt határozta, mikép a vallásszabadság csak a lutheránusokra tartozik, a zwinglianusok pedig abból kizárattak. Folyvást élesztették ezen gyűlölséget a jesuiták, arra buzdítván a r. cathol. fejedelmeket, hogy éljenek törvényes jogaikkal, s protestáns alattvalóikat kinszeriisék a r. calholica egyház kebelébe visszátérni. Ugyanis a szelid és türelmes Maximilian császár alatt a r. cath. fejedelmek alattvalói közül is számosan tértek a protestáns egyházba, és a császár, nehogy felzavartassék a birodalmi béke, nem engedte meg, hogy a r. cath. rendek protestáns alattvalóikon eröszakot gyakoroljanak. Söt azt is elnézte, ha a protestáns egyházba tért főpapok javadalmaikat továbbra is megtartották. De Maximilián halálával minden megváltozott. Utóda Rudolf császár alatt szabad tér nyilt általában a r. calholicusoknak, s különösen a jésuitáknak. Rudolfnak egész életén, és uralkodásán meglátszott, hogy Spanyolországban, II. Filep befolyása alatt, jesuiták által neveltetett' *) Jelen mutatványban mind a had kitörését megelőző előzmények, mind általában azon események, mellyek nem közvetlenül tartoznak a németországi vallásháborúra, csak felületesen érintvék. 1