Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 1. szám

18 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám (2) Év közben a pénzintézet eredményelőleget fizet. Az eredménybefizetés rendjéről a pénzügyminiszter külön in­tézkedik. (3) A pénzügyminiszter az (1) bekezdésben meghatáro­zott befizetési kötelezettségen kívül egyéb jogcímen törté­nő befizetési kötelezettséget is megállapíthat. 4. § (1) A pénzintézetek a közös tevékenység költségeihez történő hozzájárulást költségként, a közös tevékenység eredményének átadás-átvételét az eredmény terhére, illet­ve javára számolhatják el. Közös tevékenység: a) a közös beruházás eredményeként létrehozott álló­eszköz üzemeltetése, b) a közösen finanszírozott kutatási, műszak si ví kenysé| '2 s i - lény megállapítása során az állóeszközök, beruházások, készletek, értékpapírok, befektetések (va­gyontárgyak) értékesítéséből származó, valamint az ezek, megsemmisülésével, selejtezésével összefüggésben elért ellenértéket árbevételként kell elszámolni. Az értékesí­tett, illetve selejtezett vagy megsemmisült vagyontárgyak nyilvántartási értékét az értékesítés elszámolt önköltsége­ként, illetve ráfordításként kell elszámolni. (3) A pénzintézet az eredmény megállapítása során a költsí , -e a ráfordítások között számolhatja el a kö­vetkezőket is: a) az állóeszközök értékcsökkenési leírását a vállalko­zási nyereségadóról szóló törvényben meghatározott sza­bályok szerint; b) az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzá­járulás összegét; c) a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény 4. számú mellékletében meghatározott reprezentációs költségek összegét, legfeljebb az eladott áruk beszerzési értékével és. az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett árbevétel másfél ezreléke mértékéig. 5. § (1) A pénzintézet a 3. § (1) bekezdése alapján a mérleg szerinti eredményéből a) a dolgozók anyagi ösztönzésére — a külön jogsza­bályban — meghatározott összeget; b) a vezető dolgozók anyagi érdekeltségére külön jog­szabályban meghatározott összeget; c) fejlesztési célú felhasználásokra — illetve a dolgo­zók lakásépítésének támogatására — a pénzügyminiszter által évente megállapított összeget tárthatja vissza. (2) A pénzintézet a dolgozók lakásépítésének ( -vásárlá- ' sának) támogatására az átlagos állományi létszámra vetít­ve 3000 Ft/fő/év összeget képezhet. (3) Az (1) bekezdés szerint visszatartott, a dolgozók anyagi ösztönzésére szolgáló keretösszeget a szabad ren- • delkezésű eredménybe kell helyezni, a fejlesztési célú kifi­zetésekre, illetve a dolgozók lakásépítésének támogatásá­ra szolgáló összegekkel a pénzintézet felhalmozott vagyo­nát kell növelni. (4) A fejlesztési célú felhasználásokra, illetve a dolgo­zók lakásépítésének támogatására a (2) bekezdés szerint biztosított összegek más célra nem használhatók fel, illet­ve egymás között nem csoportosíthatók át. ő.§ (1) A szabad rendelkezésű eredmény a következő célok­ra ' " "i: eo . a) külön jogszabály szerint a dolgozók lakáshoz jutása céljára adott, vissza nem térítendő támogatás nyújtására; b) a dolgozók anyagi ösztönzésére; c) egyéb személyi jellegű kifizetésekre; d) pályázati díj címén történő kifizetésekre; e) a vezető dolgozók prémiumának kifizetésére; f) a választott testületi tagok, a gazdasági társaság ve­zető tisztségviselői díjának kifizetésére; - ~ kötelezettségvállalásra (Ptk 593—596, §-ai) és alapítványra (Ptk 74/A, 74/F. §-ai) h) egyéb, jogszabályban előírt, a szabad rendelkezésű eredményt terhelő kifizetésekre. (2) A szabad rendelkezésű eredménynek az éves mérleg­zárásnál az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási célok után fennmaradó összege a következő évre átvihető. 7.§ (1) A pénzintézet felhalmozott vagyonát: a) az 5. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatáro­zott összegekből; b) központi alapokból,ranácstől, egyéb jogi személytől véglegesen átvett pénzösszegekből: c) a pénzintézetet a gazdasági társaságban való részvé­tei alapján megillető részesedésből (osztalékból) a leány­pénzintézettől és a pénzeszközök végleges átadása után az átvevőtől kapott részesedés összegéből; d) külön jogszabályban meghatározott egyéb összegek­ből képezi. (2) A pénzintézet felhalmozott vagyonát növeli: a) a megelőző évek ellenőrzése során feltárt, a felhal­mozott vagyont érintő adómegállapítások miatti adótöbb­letek összege; b) a gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartási és a társasági szerződésben meghatározott értékének kü­lönbözete, ha az utóbbi a magasabb; c) a térítés nélkül átvett vagyontárgyaknak az átadónál nyilvántartott értéke. (3) A felhalmozott vagyont a 8. §-ban foglaltak szerint az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére kell felhasználni. (4) A (3) bekezdésben foglaltakon felül a pénzintézet a felhalmozott vagyont saját elhatározásának megfelelően a következő célokra fordíthatja:' a) a fejlesztéshez kapcsolódó egyéb fejlesztési célú kifi­zetésekre és azok előzetesen felszámított forgalmi adójára; b) olyan egyéb célokra, amelyről külön jogszabály ren­delkezik. (5) A felhalmozott vagyont csökkenti: a) a megelőző évek ellenőrzése során feltárt, a felhal­mozott eredményt érintő adómegállapítások miatti adó­hiány összege; ,

Next

/
Thumbnails
Contents