Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)
1989 / 1. szám
1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7 (3) Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására. IV. Fejezet Záró rendelkezések 15. § E törvény alkalmazásában a) közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybevehető terület, út, utca, tér; b) fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart'magánál, felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkal mas eszközt tart magánál. lé. § A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan a gyülekezési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg. 17. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi ÍV. törvény a következő 228/A. §-sal egészül ki: ,yAz egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése 228/A. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, büntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." 18. § (1) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 103. §-ának címe helyébe a következő cím lép: „Gyülekezési joggal visszaélés'1 (2) Az Sztv. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „103. § (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a rendőrség tiltó határozata ellenére szervez, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1)—(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik." 19. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti: — a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról szóló 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 38. §-a, valamint — a gyűlések bejelentéséről szóló 5159/1945. (III. 24.) BM rendelet. Dr. Straub F. Brúnó s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára lllírilszlertariáesl rendeletek A Minisztertanács 1/1989. (1.1.) MT rendelete az alapítványokból és közérdekű célú kötelezettség-váll ;ás :rS" adómentesen kifizethető összegekről A Minisztertanács a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1988. évi VIII. törvénnyel módosított 1987. évi VI. törvény 15. §-ának 29. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli: 1. § Mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól az olyan alapítványból kifizetett összeg: a) amelyet kizárólag külföldi pénzeszközökből alapítottak; b) amely alapító okiratát az illetékes állami felügyelő szerv 1988. január 1. napja előtt jóváhagyta; c) amelynek alapítása során az alapítók, továbbá a csatlakozás kapcsán a csatlakozók ezzel összefüggő semmiféle adókedvezményt nem vettek igénybe. 2. § (1) Mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól minden alapítványból és közérdekű célú kötelezettség-vállalás keretében szociális, egészségügyi, gyermek és ifjúságvédelmi vagy művelődési célra, illetve diák vagy szabadidő sport szervezésére juttatott, továbbá a 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet 4. § (1) bekezdés a)—f) pontjában meghatározott célra az említett rendelet hatálya alá eső személyek részére fizetett összeg. (2) Egészségügyi cél az, amely valamely betegség megelőzésére, gyógyítására, illetve a magánszemély habilitációjára, illetve rehabilitációjára irányul. (3) Gyermek- és ifjúságvédelmi cél az, amely bármely okból veszélyeztetett gyermek, vagy fiatalkorú nevelésének, gondozásának, társadalmi beilleszkedésének elősegítésére, veszélyeztetettség megelőzésére, vagy az életkörülményeik javítására irányul.