Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 603 Á Minisztertanács í095/1989. (VII. 4.) MT határozata a munkavédelemről szóló törvény elveiről 1. A Minisztertanács elfogadta a munkavédelemről szó­ló törvény — mellékletben szereplő — elveit. 2. A törvényjavaslat tervezetéről szakmai és társadalmi vitát kell szervezni. Felelős: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetője 3. A törvényjavaslat tervezetét — a társadalmi vitát kö­vetően és annak eredményét felhasználva — legkésőbb 1990. II. negyedévében kell a Minisztertanács elé terjesz­teni. Felelős: igazságügyminiszter Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetője 4. Az illetékes miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) dolgozzák ki — a munkavédelem új ösztönző feltételeinek, fejlesz­tésének (ideértve a kutatást is) lehetséges közgazdasági eszközeit 1989. december 31-ig. Felelős: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetője pénzügyminiszter szociális és egészségügyi miniszter — a foglalkozási balesetek és megbetegedések megelő­zését is szolgáló megoldásokat a társadalombiztosítási rendszer folyamatban lévő reformmunkálata során. Felelős: szociális és egészségügyi miniszter Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetője — az alap- és középfokú iskolai oktatás területén is­mertetésre kerülő munkavédelmi alapkövetelményeket (alapfokú ismeretek), valamint a szakirányú középfokú és felsőfokú oktatás szakismereti tantárgyai vonatkozó anya­gát a törvény hatálybalépését követően. Felelős: művelődési miniszter koordinációjával az oktatási intézmények felügyeletét ellátó miniszterek, Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetője. Németh Miklós s. k., a Minisztertanács elnöke Melléklet az 109511989. (VII. 4.) MT határozathoz A munkavédelemről szóló törvény elvei 1. A munkavédelmi szabályozásnak — az Alkotmány­ban is megfogalmazottakkal egyezően — célja a bizton­ságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése, a dolgo­zó ember életének, testi és lelki egészségének, munkavég­ző képességériek hosszú távú megőrzése. A törvény hatályba léptetésével, a kapcsolódó jogszabá­lyok hatályon kívül helyezésével és módosításával a mun­kavédelem szabályozási szempontú integrációját megvaló­sító szabályozási rendszert kell kialakítani. Ennek súly­pontja a munkavédelemről szóló törvény, melyhez a Mi­nisztertanács által kiadott végrehajtási rendelet, valamint egyes veszélyes tevékenységek speciális magatartási szabá­lyai kapcsolódnak. A munkahelyekre, munkatevékenységekre az egyedi munkavédelmi feltételeket a munkáltató állapítja meg. 2. A törvény hatálya terjedjen ki a népgazdaság egészé­re, nevezetesen valamennyi szervezett munkavégzésre, foglalkozás gyakorlásra, munkahelyre, továbbá az itt fog­lalkoztatott személyekre (függetlenül a szervezeti és tulaj­donformától). A törvény biztosítson védelmet a munkavégzés hatókö­rében tartózkodó más személyek (pl: járókelők, szolgálta­tást igénybevevők) részére, valamint segítse elő az ottho­ni, ún. szabadidős balesetek megelőzését is. 3. A törvény határozza meg a hatálya alá tartozó szemé­lyekre, munkahelyekre, termelőeszközökre és munkavégzés­revonatkozó általános munkavédelmi alapkövetelményeket, mint a munkabiztonság személyi és tárgyi feltételeit. A törvény garantálja a létesítés során az egészséges és biztonságos munkavégzésnek megfelelő létesítmény létre­jöttét. 4. A törvény segítse elő az összeurópai gazdaságba való bekapcsolódást a hazai fogalmak, követelmények, eljárási szabályok és a nemzetközi egyezmények, ajánlások, fejlett ipari államok szabályai összhangjának megteremtésével. 5. Az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, a követelmények telje­sítése a munkáltató feladata. A törvény tegye lehetővé, hogy a végrehajtás konkrét módját a munkáltató szabadon, működéséhez igazodó kel­lő differenciáltsággal maga határozza meg, ennek érdeké­ben meg kell szüntetni a gazdálkodó szervezetek önállósá­gát indokolatlanul korlátozó, adminisztratív jellegű mun­kavédelmi kötöttségeket. 6. Az alapkövetelmények megvalósítása az anyagi-er­kölcsi érdekeltségen alapuljon, építsen a közgazdasági esz­közök (gazdasági ösztönzők) — kőzte a biztosításon ala­puló érdekeltség — fokozott szerepére. Emellett az isko­lai oktatási rendszernek biztosítania kell a biztonságos életvitel általános szabályainak, az egészséges és bizton­ságos munkavégzés feltételeinek ismeretét valamennyi hallgató, tanuló számára. 7. A törvény fogalmazza meg az állam munkavédelem­mel kapcsolatos alapvető feladatait (szabályozás, ösztön­zési rendszer kialakítása, irányítás, hatósági tevékenység). A munkavédelmi irányítás a jelenleg szervezetileg szét­tagolt irányítási rendszer egységesítésén, a résztvevő szer­vek fokozott koordinációján alapuljon. A törvény állapítsa meg a munkavédelmi tevékenység összehangolását szolgáló egyeztető szerv központi és terü­leti működésének elveit. Az állam feladata a munkavédelemre vonatkozó szabá­lyok hatósági ellenőrzésének megszervezése és működte­tése. 8. A törvény a társadalmi érdekegyeztetési folyamat mű­ködésébe beillesztve fogalmazza meg az állam, a munkál­tató és munkavállaló, illetve ezek érdekképviseleteinek ez­irányú jogait és kötelmeit. A törvény garantálja a munkavállalóknak a munkavéde­lemmel kapcsolatos érdekképviselethez való jogát, melyet saját indíttatású önszerveződés, illetve szervezeteik útján gyakorolhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents