Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 589 korlati képzés során éri, munkáltató alatt az őt foglalkoztató gazdálkodó szervezetet kell érteni. (2) Kirendelés, illetőleg munkára való átengedés esetén az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséért a sérültet foglalkoztató munkáját közvetlenül irányító munkáltató felelős. Ebben az esetben haladéktalanul értesíteni kell azt a munkáltatót, amellyel a sérült az 1. § (1) bekezdésében megbatározott jogviszonyban áll. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a baleset a fegyveres erők, a fegyveres testületek sorvagy tartalékos állományú tagját a munkáltatónál végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben érte. (3) Szervezeti társadalmi munka végzése során bekövetkezett foglalkozási baleset esetén az azt szervező munkáltató köteles az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek eleget tenni. (4) A vállalati gazdasági munkaközösségnél, az ipari szolgáltató, illetőleg mezőgazdasági szövetkezeti szakcsoportnál, továbbá a szerződéses üzemeltetésű, vagy átalányelszámolásos rendszerben működő egységekben, valamint a bedolgozóknál bekövetkezett balesetek esetén az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséért az ezeket létrehozó vagy működtető gazdálkodó szervezet felelős. (5) A külföldi kiküldetés, külszolgálat során magyar dolgozót ért balesetekkel kapcsolatos a) a kivizsgálási kötelezettségnek — súlyos foglalkozási baleset esetén, a magyar munkáltató, vagy a fővállalkozó képviselete, ezek hiányában a magyar kereskedelmi, illetőleg külképviselet ezzel megbízott dolgozója a fogadó állam jogszabályainak és a konzuli feladatok ellátására vonatkozó rendelkezéseknek a sérelme nélkül, — nem súlyos foglalkozási baleset esetén, a magyar munkáltató ezzel megbízott dolgozója, h) bejelentési és nyilvántartási kötelezettségnek a kiküldő magyar munkáltató köteles eleget tenni. 16. § Az egyéb foglalkozási baleset jellegnek elbírálásával, a bejelentési és nyilvántartási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos vita esetén a munkavédelmi és munkaügyi felügyelő — az érdekelt felek, vagy más ellenőrzésre jogosult szervezet képviselőjének kezdeményezésére — az érdekképviseleti szerv, a szakszervezet esetén a területileg illetékes SZMT (SzBT), valamint az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (tanuló, hallgató esetén a Művelődési Minisztérium) véleményének kikérése mellet határozatban dönt, amely ellen az 1981. évi I. törvényben foglaltak szerint lehet jogorvoslattal élni. 17. § Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a tárgyhót követően gyorsjelentésben tájékoztatja a foglalkozási balesetek alakulásáról a minisztériumokat (országos hatáskörű szerveket) és az érdekképviseleti szervek országos központjait, szakszervezetek esetében az szmt-nek (SZBT-nek) a megyei, illetve fővárosi adatokat iparági, ágazati szakszervezeti bontásban, az iparági, ágazati szakszervezetek-részére pedig megyei-főváro si, bontásban. 18. § (1) Az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni az utólag felderített foglalkozási balesetek és a népmozgalmi statisztikából utólag felderített halálos foglalkozási balesetek esetében is. (2) A baleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató az e rendeletben foglaltak alapján nem köteles a balesetet utólagosan kivizsgálni, bejelenteni és nyilvántartani, kivéve a súlyos baleseteket, ha a kivizsgálást, nyilvántartást vétkesen mulasztotta el. 19. § A foglalkozási balesetekkel kapcsolatos dokumentációt a munkáltató öt évig köteles megőrizni. 20. § E rendelet alkalmazásában (1) Munkáltató az, amely (aki) az 1. § (1) bekezdésében foglalt jogviszony keretében munkát végeztet, vagy külön jogszabályban'4 meghatározott gyakorlati képzést folytat. (2) Baleset az emberi szervezetet ért olyan külső hatás, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. (3) Foglalkozási baleset az a baleset, amely a munkát végző személyt az 1. §-ban meghatározott munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben érte, függetlenül annak helyétői és időpontjától. Ennek megfelelően foglalkozási baleset: a) az üzemi baleset, ezen belül b) az üzemi úti baleset, továbbá c) az egyéb foglalkozási baleset. (4) Üzemi baleset az a foglalkozási baleset, amely a társadalombiztosítási jogszabályok szerint baleseti ellátásra jogosít."' (5) Üzemi úti balesetnek az a foglalkozási baleset minősül, mely a sérültet a lakásáról, szállásáról a munkahelyére, illetőleg onnan a lakására, szállására menet közben érte, kivéve ha a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. (6) Egyéb foglalkozási baleset az a baleset, amely a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben történt, de külön jogszabály nem minősíti üzemi balesetnek. (7) Súlyos foglalkozási baleset az az esemény, amely a) a sérült halálát, b) kettőnél több személy egyszerre (egyidőben) történő sérülését, vagy más egészségkárosodását, c) valamely érzékszerv (látó-, halló-, beszélőképesség stb.) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta, továbbá amely d) az orvosi vélemény alapján életveszélyes sérülést vagy más egészségkárosodást, e) súlyos csonkulást (a hüvelykujj, vagy a kéz, illetőleg a láb két- vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb esetek), f) feltűnő eltorzulást vagy bénulást, illetőleg elmezavart okozott. (8) Csonkulásos baleset az a baleset, ameiy bármely ujj első percének az elvesztését eredményezi, továbbá az ennél súlyosabb esetek. (9) Halálos foglalkozási baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette. 4 22/1986. (VI. 20.) MT rendelet. 5 1975. évi U. tv. 77. § (1) bek. 6 1986. évi 4. tvr.