Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 587 A foglalkozási baleset kivizsgálása 3. § A foglalkozási baleset kivizsgálásának célja az azt kiváltó veszélyes és ártalmas termelési tényezők, a szervezési és személyi okok feltárása, elemzése és ennek alapján a hasonló balesetek megelőzését szolgáló intézkedések megtétele. 4. § (1) A munkáltató minden tudomására jutott balesetet köteles kivizsgálni. A foglalkozási baleseteket a Munkavédelmi Szabályzatban meghatározott szempontok szerint, az üzemi úti baleseteket az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság utasítása2 szerint kell kivizsgálni. (2) A balesetet bizottság vizsgálja ki, melynek vezetőjét a kivizsgálásért felelős vezető jelöli ki. A bizottságba be kell vonni a munkavédelmi szervezet tagját, a munkahelyi érdekképviseleti szerv képviselőjét, tanuló (hallgató) esetén az iskola (intézmény) képviselőjét is, mezőgazdasági szövetkezetekben és a szakszövetkezetekben a vezetőség által kijelölt tisztségviselőt. A baleset kivizsgálását a sérült közvetlen munkahelyi vezetője nem végezheti. (3) A kivizsgálás során nyert adatok alapján meg kell állapítani a baleset okait, oksági összefüggéseit és meg kell határozni a hasonló balesetek megelőzésére alkalmas intézkedéseket, azok határidejét és a végrehajtásért felelős személyeket. (4) A baleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni (tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, helyszínrajz, fénykép stb.), hogy alkalmas legyen a baleset okainak megállapítására és a megállapított tényállás bizonyítására. (5) A kivizsgálás megállapításaiért a bizottság tagjai együttesen felelősek. A bizottság bármely tagjának eltérő véleményét írásban rögzíteni kell. 5. § (1) A súlyos balesetek kivizsgálását a munkáltató vezetője, vagy annak a munkavédelemért feleiős helyettese irányításával kell végezni. (2) Súlyos balesetnél az ott tartózkodó legmagasabb beosztású illetékes vezető, ennek hiányában a munka irányításával megbízott dolgozó köteles biztosítani, hogy a helyszín a rendőrség, illetőleg a kivizsgálásért a munkáltató részéről felelős vezető megérkezéséig érintetlen maradjon. (3) Ha a sérült mentése, vagy további veszély elhárítása indokolja, a mentést végző a baleset helyszínét a szükséges mértékben megváltoztathat]a.A további változtatáshoz, illetőleg a munka folytatásához a kivizsgálást irányító vezető engedélye szükséges. Ebben az esetben a helyszín eredeti állapotát rajzon, fényképen, videón stb. kell rekonstruálni, és azt meg kell őrizni. 6. § Ki kell vizsgálni azt a rendkívüli eseményt, amely a körülmények kedvező alakulása folytán személyi sérülést ugyan nem okozott, de a dolgozó életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet teremtett. 2 6/1986. (Tb. K. 3.) OTF utasítás. 7. § A Munkavédelmi Szabályzatban részletesen kell szabályozni: — a baleset kivizsgálásáért felelős vezetőket, — a baleset kivizsgálásának szempontjait, — a balesetek munkahelyen belüli jelentésének rendjét, — a foglalkozási balesetek bej elentéséért és nyilvántartásáért, valamint az adatszolgáltatásért felelős személyeket, — a rendkívüli események kivizsgálásának rendjét. A foglalkozási baleset nyilvántartása és bejelentése 8. § (1) Minden munkahelyen (műhely, üzemrész, kereskedelmi egység stb.) „Baleseti Napló"-t kell vezetni. (2) A sérült munkáját közvetlenül irányító személy minden, a sérült által bejelentett, illetőleg tudomására jutott foglalkozási balesetet — ideértve minden munkakieséssel nem járó sérülést is — köteles a Baleseti Naplóba bejegyezni. (3) A Baleseti Naplóban fel kell tüntetni: — a sérült nevét, személyi számát, munkakörét, — a sérülés időpontját, — a sérülés jellegét, — az esemény leírását, — a sérült ellátására tett intézkedést, — azt, hogy a sérült folytatta-e munkáját, — a tanuk nevét, — a bejegyzést tevő nevét, beosztását és aláírását. 9. § A munkáltató gondoskodik arról, hogy minden keresőképtelenséget okozó foglalkozási balesetet a befejezett, vagy folyamatban levő kivizsgálás során nyert tények és adatok alapján — függetlenül egyéb hatósági eljárástól — 72 órán belül minden sérültről külön-külön kiállított az /. számú melléklet szerinti „Foglalkozási Baleseti Jegyzőkönyviben (továbbiakban: jegyzőkönyv) rögzítsenek és a „Foglalkozási Baleseti Nyilvántartásiba' (továbbiakban: nyilvántartás) bejegyezzenek. 10. § (1) A munkáltató köteles a keresőképtelenséget, vagy halált okozó foglalkozási balesetről kiállított jegyzőkönyvet megküldeni haladéktalanul, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig: a) a sérültnek, (halála esetén közvetlen hozzátartozójának) egy példányban, b) a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, annak hiányában az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak kettő példányban, c) a halálos és a három napot meghaladó keresőképtelenséget okozó foglalkozási baleseti jegyzőkönyvet a baleset helyszíne szerint területileg illetékes fővárosi, megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek egy példányban, á) a munkáltatónál működő érdekképviseleti szervnek. (2) A súlyos balesetről kiállított jegyzőkönyvet az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül egy példányban meg kell küldeni a munkáltató tevékenysége szerint illetékes ágazati minisztériumnak — tanuló (hallgató) esetén a Művelődési Minisztériumnak is — valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának (Szakszervezetek Budapesti Tanácsának) és az. ágazati-iparági szakszervezeteknek, (a szakszervezet érdekképviseleti körébe nem tartozó munkáltatók a területileg illetékes érdekképviseleti szervnek) az (1) bekezdésben meghatározott határidőig. ? A Statisztikai Kiadó Vállalat 4002—08 szám alatt hozza forgalomba.