Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 16. szám

394 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám a büntetőjogi eszközöknek ezen a területen nincs szerepük. A nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink teljesítésének igénye, a jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetben a büntetőjogi eszközök alkalmazási lehetőségeinek és korlátainak átgondolása, valamint a büntetőjogi elméleti megfontolások arra a következtetésre vezetnek, hogy a közveszélyes munkakerülés büntetőjogi és szabálysértési üldözését meg kell szüntetni. Ezért a Javaslat hatályon kívül helyezi a Btk 266. §-át és az Sztv 91. §-át. 3. Méltánytalan lenne, ha a katonai szolgálat megtagadásának bűntette miatt korábban elítéltek e törvény hatálybalépése után tovább töltenék a büntetésüket, és büntetett előéletűek maradnának. Ezért a Javaslat 2. §-ának (3) bekezdése kegyelemből mentesíti őket a büntetésük további végrehajtása és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. 4. Eljárási kegyelemben részesítése indokolt azoknak, akikkel szemben a törvény hatálybalépésekor a katonai szolgálat megtagadásának bűntette miatt büntető eljárás van folyamatban. A Javaslat 2. §-ának (4) bekezdése az eljárási kegyelem alkalmazását feltételhez köti: csak az részesül kegyelemben, aki 1989. szeptember 30-áig vállalja fegyver nélküli katonai szolgálat vagy polgári szolgálat teljesítését. 5. A közveszélyes munkakerülés vétségének és a közveszélyes munkakerülés szabálysértésének a Btk-ból, illetőleg az Sztv-ből való kiiktatása folytán méltánytalannak látszik, hogy a törvény hatálybalépése előtt közveszélyes munkakerülés vétsége, illetve közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt kiszabott büntetéseket, illetve az alkalmazott intézkedéseket végrehajtsák. Ezért a Javaslat 2. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ezek a még végre nem hajtott büntetések és alkalmazott intézkedések a törvény hatálybalépése után nem hajthatók végre. 1989. évi XXIV. törvény a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetésének a végrehajtásáról* Az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról az alábbi törvényt alkotja: * A törvényt az Országgyűlés az 1989. június 30-i ülésén fogadta el. A főösszegek 1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésére vonatkozó 1987. évi VIII. törvény végrehajtását 713 767 000 000 (hétszáztizenhárommilliárd-hétszázhatvanhétmillió) forint bevétellel, 733 503 000 000 (hétszázharminchárommilliárd-ötszázhárommillió) forint kiadással és 19 736 000 000 (tizenkilencmilliárd-hétszázharminchatmillió) forint hiánnyal jóváhagyja. Az állami költségvetés végrehajtásának mérlegét e törvény 1. számú melléklete tartalmazza. A bevételek részletezve 2. § A vállalati gazdálkodó szervezetek befizetéseinek összege 252 281 millió forint, az összes bevételnek 35,3%-a. 3. § A fogyasztáshoz kapcsolt adók összege 210 464 millió forint, az összes bevételnek 29,5%-a. Ebből az általános forgalmi adó 123 007 millió forint, a fogyasztási és a fogyasztói forgalmi adó 87 457 millió forint. 4. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 24 504 millió forint, az összes bevételnek 3,4%-a. Ebből 19 823 millió forint a vállalkozói és más adóbevételeknek az összege, 4681 millió forint az illetékbefizetés. 5. § A vállalati gazdálkodó szervezeteknek, a költségvetési szerveknek és a lakosságnak a társadalombiztosítási járuléka, a lakosság nyugdíjjáruléka és a társadalombiztosítás egyéb bevétele 194 510 millió forint, az összes bevételnek 27,3%-a. 6. § A központi költségvetési szervek költségvetési befizetéseinek az összege 1652 millió forint, az összes bevételnek 0,2%-a. A befizetést fejezetenként a 2. számú melléklet tartalmazza. 7. § Az elkülönített állami pénzalapokból származó elvonásnak az összege 119 millió forint. 8. § A pénzintézetek nyereségadó-befizetésének és osztalékának az összege 23 353 millió forint, az összes bevételnek 3,3%-a. Ebből az állami részvénytulajdon után fizetett osztalék összege 2 283 millió forint. 9. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az egyéb forrásokból származó különféle bevételeknek az összege 6 884 millió forint, az összes bevételnek 1%-a.