Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 16. szám

390 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám 6. Katonai szolgálatot befolyásoló körülmények: fizikai adatok (magasság, mellbőség, derékbőség, fejméret, lábméret, szemüveg v. kontaktlencse viselés); egészségi állapot, elszenvedett betegségek; esetleges cselekvőképtelenség; speciális helyzet és környezeti minőség; tanulmányok folytatása; közérdekű vagy személyi érdekű szolgálathalasztásra okot adó körülmények; fegyver nélküli vagy polgári szolgálat iránti kérelem. 7. Büntető statisztikai adatok: előzetes letartóztatás ideje, esetlegesen kiszabott főbüntetés, mellékbüntetés; büntetés hatálya, szabadságvesztés letöltésének kezdete; szabadulás várható időpontja; szabadulás tényleges időpontja. 8. Katonai adatok: katonai szolgálat fajtája, az állományilletékes alakulat megnevezése; bevonulás időpontja; leszerelés időpontja; elért rendfokozat, az előléptetés dátuma; katonai szakképzettség; katonai iskolai végzettség és a tanulmányok befejezésének időpontja; kiváló, illetőleg élenjáró cím, osztályos fokozat elérése; honvédelmi oktatásban való részvétel és befejezésének időpontja. 9. Fogyatéki adatok: elhalálozás; kivándorlás; jogellenes külföldre távozás; állampolgárságtól való megfosztás, illetőleg mindezek időpontja." INDOKOLÁS a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására készített törvényjavaslathoz L ÁL TALÁNOS INDOKOLÁS A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt (Hvt.) több, mint egy évtizede fogadta el az Országgyűlés. Ez idő alatt a törvény jól betöltötte szerepét. A honvédelem irányítási rendszerének, a népgazdaságra háruló honvédelmi kötelezettségnek, a fegyveres erők és a fegyveres testületek alapvető feladatainak, valamint az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeinek átfogó szabályozásával hozzájárult a honvédelmi rendszer továbbfejlesztéséhez, az ország védelmi képességének fokozásához. Az állampolgári jogok gyakorlása fokozottabb garanciáinak megteremtése iránti társadalmi igény azonban felvetette a haza védelmével kapcsolatos kötelezettségek és az alkotmányos jogok közötti harmonikusabb összhang létrehozatalának szükségességét. Emiatt az állampolgárok katonai szolgálati kötelezettségére és a lelkiismereti szabadság gyakorlásának lehetőségére vonatkozó jogi rendelkezéseket is felül kell vizsgálni, s együttes érvényrejuttatásának törvényes feltételeit biztosítani kell. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) — a nemzetközi gyakorlatot is figyelembe véve — ezt a fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a polgári szolgálat szabályainak törvényi meghatározásával kívánja elérni. Ií. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az I—4. §-hoz 1. A Javaslat a polgári szolgálat teljesítését az általános honvédelmi kötelezettség részeként, a katonai szolgálattal azonos értékű és egyenrangú szolgálatteljesítésként teszi lehetővé. Ennek megfelelően módosul a Hvt-nek a hadkötelezettségre (2. és 3. §), valamint az ennek részét képező jelentkezési és bejelentési kötelezettségre (4. §) vonatkozó szabálya. Ezt megelőzően azonban a Javaslat a honvédelem anyagi szükségleteinek kielégítésében részt vevő gazdálkodó szervezetek fogalmát a Polgári Törvénykönyv módosításának megfelelően állapítja meg (1. §). Az 5—6. §-hoz 2. A Javaslat a fegyver nélküli katonai és a polgári szolgálat teljesítését kizárólag lelkiismereti okból engedi meg, anélkül azonban, hogy a lelkiismeret törvényi meghatározását tartalmazná. Ennek oka, hogy a lelkiismeret fogalmát sem a hazai, sem a külföldi jogalkotás nem dolgozta ki. A Javaslat abból indul ki, hogy a lelkiismereti ok nem korlátozható vallási motivációra. Azon a személyiség olyan belső értékrendszerét kell érteni, amellyel ellentétes magatartás kikényszerítése az egyén lelki sérülésével és önmagával való meghasonlásával járna. Ennek megállapítása az államigazgatási eljárás számára — a lelkiismeret fogalmának meghatározása nélkül — jelentős nehézséget okozna. Ezért a Javaslat, bár a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat teljesítését a lelkiismereti okra tekintettel teszi lehetővé, az engedélyezési eljárást lefolytató hatóság, illetve az abban közreműködő bizottság vizsgálatát a lelkiismereti okra való hivatkozás megalapozottságára kívánja irányítani. A Javaslat azonban az ország alkotmányos rendjével, s az ennek alapján létrehozott kormányzati rendszerrel szembenálló politikai meggyőződést nem tekinti olyan lelkiismereti oknak, amely megalapozhatja a fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálat iránti kérelem előterjesztését. 3. A katonai szolgálatot az ország határainak, területi épségének, függetlenségének, valamint alkotmányos rendjének védelme érdekében kell teljesíteni. Ezért indokolt, hogy a katonai eskü szövegét az állami szuverenitást megjelenítő Országgyűlés állapítsa meg. Ennek megfelelően a Javaslat 5. §-a tartalmazza a katonai eskü szövegét is. 4. A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők nem fegyveres beosztást látnak el, és eskü helyett fogadalmat tesznek. Fogadalmuk szövegét szintén a Javaslat 5. §-a tartalmazza. Mivel az e szolgálatot teljesítők katonák, így rájuk a katonai szolgálat tartalmára, illetőleg a szolgálatot teljesítők és eltartásra szoruló hozzátartozóik érdekvédelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.