Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 341 7. § (1) A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik arról, hogy a vállalati tanácsba a dolgozók küldötteiket vállalati gyűlésen vagy szervezeti egységenként, illetve több szervezeti egységnél összevontan tartott gyűlésen választják meg. Ha a választás nem vállalati gyűlésen történik, a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni azt is, hogy mely szervezeti egységek választanak egy, illetőleg több küldöttet. A választásban a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó részt vehet, a határozatképesség megállapításánál [(4) bekezdés] azonban figyelmen kívül kell hagyni azokat a dolgozókat, akiknek a munkaviszonya szünetel. (2) A küldötteket öt évre választják. A szervezeti és működési szabályzat ennél két évvel rövidebb, vagy hosszabb időtartamot is meghatározhat. Küldöttnek az választható meg — ha a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik, vagy egyéb feltételekéi nem állapít meg —, aki a vállalattal legalább hat hónapja főfoglalkozású munkaviszonyban áll, kivéve, ha a vállalatot hat hónapnál rövidebb időn belül létesítették. A hat havi időtartamba a vállalat jogelődjével fennálló főfoglalkozású munkaviszonyt be kell számítani. (3) Dolgozói küldöttnek a vállalat igazgatója és igazgatóhelyettese nem választható meg. A szervezeti és működési szabályzat további vezető állású dolgozókat is kizárhat a küldöttek köréből. (4) A küldöttet választó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a választásra jogosullak legalább kétharmada részt vesz. A választás titkos szavazással történik. Küldötté azt választják meg, aki a leadott érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. E rendelkezéseket kell alkalmazni a küldöttek felmentése esetében is. * ' (5) A küldött tevékenységéről évente beszámol megválasztóinak. (6) A küldöttek jelölésének, megválasztásának és felmentésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. 8. § (1) A vállalati tanács hatáskörébe tartozik: a) a vállalat mérlegének elfogadása és a mérlegben kimutatott eredmény megállapítása, b) a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása, c) a vállalat beruházásaira vonatkozó jelentős döntések meghozatala, d) a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, valamint a gazdasági társaságban való jelentős részvételnek az elhatározása, e) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása, f) a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala, g) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása, h) az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése, minősítése és munkájának értékelése, az igazgató felett a külön jogszabályban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlása, i) a vállalat általános vezetésének a dolgozók közgyűlésére vagy küldöttgyűlésére való átruházása, j) a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének, illetőleg más vállalatba történő beolvadásának. valamint gazdasági társasággá, vagy szövetkezetté történő átalakulásának elhatározása, más vállalat beolvadásának elfogadása, k) döntés azokban a kérdésekben, amelyeket törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet a hatáskörébe utal. (2) A szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, hogy az (1) bekezdés b), c), d) és/) pontjában említett döntés mikor jelentős. (3) Az (1) bekezdésben nem említett ügyekben a vállalat igazgatója dönt. 9. § (1) A vállalati tanács a dolgozói küldöttek közül — a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott időtartamra — elnököt és elnökhelyettest választ. A 9/C. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel vállalati tanács elnöke — akadályoztatása esetén az elnökhelyettes. — hívja össze és vezeti a tanács üléseit. (2) A vállalati tanács ülésein a tagok csak személyesen vehetnek részt. A vállalat igazgatója tanácskozási joggal a vállalati tanács állandó meghívottja, aki az ülésen — az elháríthatatlan akadályoztatást kivéve — köteles részt venni. A tanács ülésére tanácskozási joggal más is meghívható. (3) A vállalati tanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, ezen belül a dolgozók küldötteinek háromnegyede részt vesz. A8. § (1) bekezdés e), valamint h)—j) pontjaiban meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges; a szervezeti és működési szabályzat más esetekre is minősített többséget írhat elő. Egyéb ügyekben a tanács döntéseit szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök — akadályoztatása esetén az elnökhelyettes — szavazata dönt. (4) Az igazgató megválasztásának (megerősítésének), valamint felmentésének kérdésében a vállalati tanács titkos szavazással dönt. A szervezeti és működési szabályzat a titkos szavazás más eseteit is meghatározhatja. (5) A vállalati tanácsot évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha a) tagjainak egynegyede az ok megjelölésével kéri, b) az igazgató kéri. (6) A vállalati tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben fel kell tüntetni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, a javaslatot, a döntést és a döntéstől eltérő álláspontokat. (7) A vállalati tanács működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. 9/A. § A vállalati tanács tagjai részére az igazgató köteles a tevékenységük ellátásához szükséges felvilágosításokat megadni és kívánság esetén biztosítani, hogy az érintett tag külső szakértő segítségét is igénybe vehesse. 9/B. § (1) A vállalati tanács bármely tagja, az igazgató és az ellenőrző bizottság tagja kérheti a bíróságtól a vállalati tanács által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a szervezeti és működési, vagy más belső szabályzatba ütközik (jogsértő határozat). (2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerint jog azt a személyt, aki — a tévedés, megtévesztés és a fenyegetés esetét (Ptk. 210. §) kivéve — a határozathoz szavazatával hozzájárult.