Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 317 A 7. §-hoz A törvény 52. §-a szerint — amelynek számozása a Ja­vaslat alapján 52. § (1) bekezdésre változik — fel kell szá­molni a szövetkezetet, ha jogutód nélkül szűnt meg. Az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet bevezette az egy­szerűsített felszámolási eljárást. A módosított felszámolá­si törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnik meg, a meg­szüntető határozatot hozó szerv a határozat meghozatalá­val egyidejűleg köteles kérni a bíróságtól az egyszerűsített felszámolási eljárás megindításának közzétételét. A meg­szűnést kimondó határozatban gondoskodni kell a felszá­moló kijelöléséről is. Ez a felszámoló a 40/A. § (1) bekez­dése szerint a gazdálkodó szervezet vezető dolgozói, illet­ve szövetkezet esetében tisztségviselői közül jelölhető ki. A 40/A § (2) bekezdése szerint a felszámoló a zárómérle­get és a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyásra a meg­szüntető határozatot hozó szervnek bemutatja, jóváhagyás után azokat a bíróságnak haladéktalanul megküldi. A megszüntető határozatot hozó szervnél azonban már nem maradt olyan fórum — szövetkezetek esetében —, amely jóváhagyhatná a zárómérleget és a vagyonfelosztási javas­latot. Ennek folytán a felszámolási törvényerejű rendelet 40/A §-ában szabályozott egyszerűsített felszámolási eljá­rásra vonatkozó rendelkezések nem hajthatók végre. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a megszüntetése érdekében rendelkezik úgy a Javaslat, hogy ha a szövetke­zet jogutód nélküli megszűnéséről határozatot hoznak, a közgyűlésnek fennmarad a zárómérleg és a vagyonfelosz­tási javaslat jóváhagyására vonatkozó hatásköre. Tekintet­tel arra, hogy megszűnő szervezetről van szó, félő, hogy az említett javaslatok jóváhagyására összehívott közgyűlés nem lesz határozatképes. Annak érdekében, hogy ebben az esetben is tovább folyhasson, illetőleg mielőbb befeje­ződhessen az eljárás, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a jó­váhagyásra a területi szövetség véleményének kikérése után az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jo­gosult. A 8. §-hoz A szövetkezeti vagyon oszthatatlanságának megszünte­tésével, a részleges (egyes esetekben teljes) oszthatóság le­hetővé tételével szükségessé vált a törvény — a szövetke­zetek megszűnése esetére a szövetkezeti vagyon sorsát ren­dező — szabályának módosítása is. A törvény 53. §-ának (2) és (3) bekezdésében eddig is szabályozott eseteken (részjegy, év végi részesedés elosz­tása, a szövetkezet közérdekű ok miatti megszűnése ese­tén történő felosztás) kívül az átalakulási törvény és a föld­törvény tartalmaz rendeike: áseket a megszűnő szövetke­zet vagyonára nézve. A Javaslat úgy rendelkez k, hogy az egyes szövetkezeti ágazatokrá vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell felhasználni a megszűnő szövetkezet fennmaradó va­gyonát. A hasznosítás konkrét módjára nem tartalmaz ren­delkezést a Javaslat, csak a végső célt szabja meg: a vagyont szövetkezeti érdekek, rendelkezések megvalósítása érde­kében kell felhasználni. A 9. §-hoz A Javaslat lehetővé teszi a szövetkezeti vagyon értékpa­pír formájában történő részleges megosztását a tagok kö­zött, növelve ezzel a tagok érdekeltségét a vagyon növelé­sébén. A jelenlegi részjegy, célrészjegy konstrukciókon túlmenően a szövetkezeti önkormányzati döntés alapján az ágazati jogszabályok keretei között, a belső szabályza­tában meghatározott mértékben (pl. a tagsági viszony idő­tartamától függően) ismerheti el a tag közreműködését a szövetkezeti vagyon gyarapításában. Ez történhet szövet­kezeti üzletrész juttatásával, illetőleg az ágazati jogszabá­lyokban meghatározott más módon. Az értékpapír formá­jában történő részleges vagyonmegosztás azokat a szövet­kezeti tagokat illetheti meg, akiknek tagsági viszonya leg­alább 1988. december 31.-óta fennáll. A törvény és az ágazati jogszabályok szerinti juttatá­soknak (a továbbiakban együtt: szövetkezeti üzletrész), valamint a külön minisztertanácsi rendeletben szabályo­zott ingyenes vagyonjegynek csak az együttes felső hatá­rát állapítaná meg a Javaslat: ezek összessége nem halad­hatja meg az 1988. december 31-i mérleg szerinti szövet­kezeti vagyon — a terhek levonása utáni tiszta vagyon — részjegy és vagyonjegyalappal csökkentett osztatlan ré­szének 50%-át az első juttatáskor. A vagyonnövekmény sorsáról a következő juttatások alkalmával a közgyűlés korlátozás nélkül dönthet. Ettől eltérő szabályozást igé­nyelnek a kisszövetkezetek, lakásszövetkezetek és a kis­termelők szövetkezetei, amelyek vagyona teljes egészé­ben a tagok befektetéseiből és gazdálkodásának eredmé­nyéből jött létre. Ezekre a szövetkezetekre a törvényi fel­ső határ nem vonatkozik. A10. §-hoz A Javaslat szerint a törvény 64/C. §-a tartalmazza a szö­vetkezeti üzletrészhez fűződő jogokra vonatkozó rendel­kezéseket. Az üzletrésszel kapcsolatos alapvető jog, hogy a tulajdonost szövetkezeti üzletrésze után osztalék illeti meg. Az üzletrész-tulajdon nem eredményezi azt, hogy az üzletrész értékével a tulajdonos feleljen a szövetkezet tar­tozásaiért; osztaléka viszont a szövetkezet gazdálkodásá­nak eredményességétől függ. A szövetkezeti üzletrész név­re szóló értékpapír, ezért nem kizárt, hogy kívülállóhoz ke­rüljön — a Javaslat szerinti körben — és így az osztalékra sem mindig a szövetkezet tagja, hanem az üzletrész tulaj­donosa lesz jogosult. Az esetleges tulajdonosváltozások nyomonkövetése érdekében rendelkezik úgy a Javaslat, hogy az üzletrészek tulajdonosairól nyilvántartást kell ve­zetni, és a kapcsolódó jogokat (elidegenítés, osztalék) csak az gyakorolhatja, aki a nyilvántartás szerint tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents