Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 317 A 7. §-hoz A törvény 52. §-a szerint — amelynek számozása a Javaslat alapján 52. § (1) bekezdésre változik — fel kell számolni a szövetkezetet, ha jogutód nélkül szűnt meg. Az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet bevezette az egyszerűsített felszámolási eljárást. A módosított felszámolási törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnik meg, a megszüntető határozatot hozó szerv a határozat meghozatalával egyidejűleg köteles kérni a bíróságtól az egyszerűsített felszámolási eljárás megindításának közzétételét. A megszűnést kimondó határozatban gondoskodni kell a felszámoló kijelöléséről is. Ez a felszámoló a 40/A. § (1) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet vezető dolgozói, illetve szövetkezet esetében tisztségviselői közül jelölhető ki. A 40/A § (2) bekezdése szerint a felszámoló a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyásra a megszüntető határozatot hozó szervnek bemutatja, jóváhagyás után azokat a bíróságnak haladéktalanul megküldi. A megszüntető határozatot hozó szervnél azonban már nem maradt olyan fórum — szövetkezetek esetében —, amely jóváhagyhatná a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot. Ennek folytán a felszámolási törvényerejű rendelet 40/A §-ában szabályozott egyszerűsített felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések nem hajthatók végre. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a megszüntetése érdekében rendelkezik úgy a Javaslat, hogy ha a szövetkezet jogutód nélküli megszűnéséről határozatot hoznak, a közgyűlésnek fennmarad a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyására vonatkozó hatásköre. Tekintettel arra, hogy megszűnő szervezetről van szó, félő, hogy az említett javaslatok jóváhagyására összehívott közgyűlés nem lesz határozatképes. Annak érdekében, hogy ebben az esetben is tovább folyhasson, illetőleg mielőbb befejeződhessen az eljárás, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a jóváhagyásra a területi szövetség véleményének kikérése után az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jogosult. A 8. §-hoz A szövetkezeti vagyon oszthatatlanságának megszüntetésével, a részleges (egyes esetekben teljes) oszthatóság lehetővé tételével szükségessé vált a törvény — a szövetkezetek megszűnése esetére a szövetkezeti vagyon sorsát rendező — szabályának módosítása is. A törvény 53. §-ának (2) és (3) bekezdésében eddig is szabályozott eseteken (részjegy, év végi részesedés elosztása, a szövetkezet közérdekű ok miatti megszűnése esetén történő felosztás) kívül az átalakulási törvény és a földtörvény tartalmaz rendeike: áseket a megszűnő szövetkezet vagyonára nézve. A Javaslat úgy rendelkez k, hogy az egyes szövetkezeti ágazatokrá vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell felhasználni a megszűnő szövetkezet fennmaradó vagyonát. A hasznosítás konkrét módjára nem tartalmaz rendelkezést a Javaslat, csak a végső célt szabja meg: a vagyont szövetkezeti érdekek, rendelkezések megvalósítása érdekében kell felhasználni. A 9. §-hoz A Javaslat lehetővé teszi a szövetkezeti vagyon értékpapír formájában történő részleges megosztását a tagok között, növelve ezzel a tagok érdekeltségét a vagyon növelésébén. A jelenlegi részjegy, célrészjegy konstrukciókon túlmenően a szövetkezeti önkormányzati döntés alapján az ágazati jogszabályok keretei között, a belső szabályzatában meghatározott mértékben (pl. a tagsági viszony időtartamától függően) ismerheti el a tag közreműködését a szövetkezeti vagyon gyarapításában. Ez történhet szövetkezeti üzletrész juttatásával, illetőleg az ágazati jogszabályokban meghatározott más módon. Az értékpapír formájában történő részleges vagyonmegosztás azokat a szövetkezeti tagokat illetheti meg, akiknek tagsági viszonya legalább 1988. december 31.-óta fennáll. A törvény és az ágazati jogszabályok szerinti juttatásoknak (a továbbiakban együtt: szövetkezeti üzletrész), valamint a külön minisztertanácsi rendeletben szabályozott ingyenes vagyonjegynek csak az együttes felső határát állapítaná meg a Javaslat: ezek összessége nem haladhatja meg az 1988. december 31-i mérleg szerinti szövetkezeti vagyon — a terhek levonása utáni tiszta vagyon — részjegy és vagyonjegyalappal csökkentett osztatlan részének 50%-át az első juttatáskor. A vagyonnövekmény sorsáról a következő juttatások alkalmával a közgyűlés korlátozás nélkül dönthet. Ettől eltérő szabályozást igényelnek a kisszövetkezetek, lakásszövetkezetek és a kistermelők szövetkezetei, amelyek vagyona teljes egészében a tagok befektetéseiből és gazdálkodásának eredményéből jött létre. Ezekre a szövetkezetekre a törvényi felső határ nem vonatkozik. A10. §-hoz A Javaslat szerint a törvény 64/C. §-a tartalmazza a szövetkezeti üzletrészhez fűződő jogokra vonatkozó rendelkezéseket. Az üzletrésszel kapcsolatos alapvető jog, hogy a tulajdonost szövetkezeti üzletrésze után osztalék illeti meg. Az üzletrész-tulajdon nem eredményezi azt, hogy az üzletrész értékével a tulajdonos feleljen a szövetkezet tartozásaiért; osztaléka viszont a szövetkezet gazdálkodásának eredményességétől függ. A szövetkezeti üzletrész névre szóló értékpapír, ezért nem kizárt, hogy kívülállóhoz kerüljön — a Javaslat szerinti körben — és így az osztalékra sem mindig a szövetkezet tagja, hanem az üzletrész tulajdonosa lesz jogosult. Az esetleges tulajdonosváltozások nyomonkövetése érdekében rendelkezik úgy a Javaslat, hogy az üzletrészek tulajdonosairól nyilvántartást kell vezetni, és a kapcsolódó jogokat (elidegenítés, osztalék) csak az gyakorolhatja, aki a nyilvántartás szerint tulajdonos.