Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 315 dése b) pontjából a „működése és" szövegrész, valamint (2) bekezdése, 115. §-ának (1) bekezdéséből a szövetkezetek feletti állami törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezések, '• ^ -. <-V\'b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi ÍV, törvény 40. §-ának (1) bekezdésébői az „az alapszabályt jóváhagyják és a" szövegrész, valamint 90. §-ából az „oszthatatlan" szövegrész, c) a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtásáról szóló 30/1971. (X. 6.) Korm. rendelet 3. §-a, 25. §-a, 27. §-ának (2) bekezdéséből az „— áz állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv véleményének megszerzése után —" szövegrész, 44. §-a, 56. §-ának (1) és (3) bekezdése, valamint 57-^63. §-ai, d) SÍZ iskolai szövetkezetekről és az iskolai szövetkezeti csoportról 16/1986. (V. 16.) MT rendelet 26. §-ának (1) bekezdése. (3) A szövetkezetek kötelesek alapszabályukat 1990. március 31-ig felülvizsgálni, e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani és az ezt követő harminc napon belül a cégbírósághoz benyújtani. (4) A törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Dr. Szűrös Mátyás s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Pesta László s. k., Soltészné Pádár Ilona s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője INDOKOLÁS a szövetkezeteiből szóló 1971. évi III. törvényt módosító törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény tartalmazza a szövetkezetek—mint a tagok személyes és vagyoni közreműködésével tevékenykedő, vállalati gazdálkodást folytató szervezetek — megalakulásának, működésének, gazdálkodásának, egyesülésének, szétválásának, átalakulásának, megszűnésének alapvető szabályait. E törvényhez kapcsolódnak az ágazati jogszabályok: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó törvény: erejű rendeletek. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk indokolttá teszi e joganyag átfogó felülvizsgálatát, korszerűsítését. Megkezdődött ezért az új koncepciójú és egységes szerkezetű szövetkezeti törvény előkészítése. Ennek a törvénynek az általános része tartalmazza a jövőben a valamennyi szövetkezetre irányadó rendelkezéseket, különös része pedig az egyes szövetkezeti típusokra, illetőleg formákra vonatkozó szabályokat. Az egységes szövetkezeti törvény az új Alkotmányt követően, 1990-ben kerülhet benyújtásra. A gazdasági társaságokról szóló 1989. január 1-vel hatályba lépett új törvény, valamint a szövetkezetek társasággá való átalakulásának lehetővé tétele azonban feltétlenül szükségessé teszi — az egységes szövetkezeti törvényt megelőzően — a hatályos szövetkezeti jogszabályok módosítását. Enélkül ugyanis a szövetkezetek más gazdasági társaságokkal való egyenértékűsége, az esélyegyenlőséget nyújtó és versenysemleges jogi szabályozás nem biztosítható. A Javaslat célja ezért a szövetkezetekre nézve irányadó szabályozás olyan továbbfejlesztése, amely a) a szövetkezetek versenyképességét biztosítja a tagság vagyonérdekeltségének erősítése útján, b) a szövetkezetek számára — a tagság többségének elhatározása esetén — lehetővé teszi a gazdasági társasággá átalakulást, c) az állami vállalatokhoz és a gazdasági társaságokhoz hasonlóan a szövetkezetek feletti törvényességi felügyelet ellátását a cégbíróságok hatáskörébe utalja. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz A törvény 16. §-a szerint a szövetkezet az alapszabály jóváhagyása után nyilvántartásba vétellel jön létre. A gazdálkodó szervezetek feletti törvényességi felügyelet egységessége érdekében indokolt, hogy 1990. január 1-től a szövetkezetek és az állami vállalatok felett is a cégbíróságok gyakorolják a törvényességi felügyeletet. Ebből az is következik, hogy e szervezetek nyilvántartását is a cégbíróságok végzik. ' ; '"* • A gazdálkodó szervezetek konstitutív hatályú bejegyzéssel jönnek létre, így rendelkezik a Javaslat a szövetkezetek esetében is. Az újonnan létesítendő szövetkezetekre vonatkozóan is rendezni kellett az alakuló közgyűlés és az új szövetkezet cégbejegyzése közötti függő jogi helyzetet. A Javaslat ezért—a társasági és a vállalati törvénnyel össz- • hangban — kimondja, hogy a szövetkezet a cégbejegyzésseljön létre, de az alakuló közgyűlés napjára visszaható hatállyal. A cégbírósági felügyelet bevezetésével megszűnik a szövetkezet alapszabályának a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által történő jóváhagyása. A szövetkezet megalakulásával kapcsolatban a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a megalakulás nem ütközik-e jogszabályba; a bejegyzés ugyanis csak ezen a jogcímen tagadható meg. Alihoz A törvény 33. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi az öszszeférhetetlenségi szabály alóli felmentést, ha az összeférhetetlenség a szakvezetők és a vezetőség közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetői, másfelől közvetlen felettesük között áll fenn, vagy ha a munkahelyi tanácskozás vezetőjének személyére vonatkozik. Ennek a felmentési lehetőségnek a fenntartása továbbra is indokolt,