Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

284 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám (2) Az (1) bekezdésben említett vagyonrész erejéig a vállalat hitelezői követeléseik kielégítéseként részesedést vállalhatnak a gazdasági társaságban. Ezzel kapcsolatban az ellenérték megosztására vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható. (3) A 21 § (2)—(3) bekezdésében felsorolt vállalatok esetében az értékesítés joga az állami vagyonkezelő szervezetet, a trösztöt, illetőleg az alapító (létesítő) szervet illeti meg. A (2) bekezdés szerinti eljárásnak ilyen esetben is helye van. 23. § (1) Vállalati tanács és a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő állami vállalatból alakult gazdasági társaság az előző szabályok szerint külső vállalkozókhoz, az állami vagyonkezelő szervezethez, illetőleg a helyi tanácshoz nem került vagyonrésznek megfelelő üzletrészeket (részvényeket) legfeljebb három évig magánál tarthatja. E három év alatt az üzletrészeket (részvényeket) értékesítheti; a nem értékesített üzletrészek (részvények) a három év elteltével az állami vagyonkezelő szervezetet illetik meg. (2) A társaság által az (1) bekezdés szerint értékesített üzletrészek (részvények) ellenértékének nyolcvan százaléka az állami vagyonkezelő szervezetet, húsz százaléka pedig a társaságot illeti meg. A társaságot illető rész a törzstőkén (alaptőkén) felüli vagyont növeli, amelyből részvénytársaság esetében a Gt. 244. §-ának szabályai szerint dolgozói részvényt kell kibocsátani. 24. § (1) A vállalatnak gazdasági társasággá alakulásához a Gt. szerint szükséges intézkedések megtételére a vállalati tanács és a dolgozók közgyűlésének (küldöttgyűlésének) általános vezetésével működő vállalat esetében a vállalat igazgatója, az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat, az egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat esetében az alapító (létesítő) szerv köteles. (2) Az alapító (létesítő) szerv az egyes jogi személyek vállalatának, a leányvállalatnak (leánypénzintézetnek) az átalakításról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkezett tartozásaiért öt évig kezesként felel, kivéve ha jogszabály valamely követelésre ennél rövidebb elévülési határidőt állapít meg. 25. § (1) Ha a vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő állami vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona több mint ötven százalékban gazdasági társaságokban fennálló érdekeltségből (részesedésből) áll, a vállalat köteles két éven belül gazdasági társasággá átalakulni, attól az időponttól számítva, amikor az említett mértéket elérte. (2) Ha a vállalat az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az alapító szerv a vállalatot — az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra irányadó szabályok szerint — gazdasági társasággá átalakíthatja. Ebben az esetben nincs szükség arra, hogy külső vállalkozók a társaságban részesedést vállaljanak. (3) Ha a vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő állami vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona az előző két naptári év bármelyikéhez viszonyítva húsz százalékkal csökkent, az alapító szerv a vállalatot—a (2) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával — gazdasági társasággá átalakíthatja. 2. Cím Az átalakulás különös szabályai Átalakulás korlátolt felelősségű társasággá 26. § (1) A nem pénzbeli betétet a cégbejegyzés előtt kell rendelkezésre bocsátani. (2) A Gt. 161. §-a (2) bekezdésétől eltérően, a pénzbetét húsz százalékát a cégbejegyzésig, további harminc százalékát egy éven belül, fennmaradó ötven százalékát pedig a cégbejegyzést követő két éven belül kell befizetni. (3) A Gt. 160. §-ában foglalt előírások nem alkalmazhatók. 27. § Az üzletrész másik tagra sem ruházható át addig, amíg a törzsbetét teljes mértékben befizetve nincs. 28. § A 13. §-ban felsorolt gazdálkodó szervezetekből alakult korlátolt felelősségű társaságnál felügyelő bizottság és könyvvizsgáló működése kötelező. Átalakulás részvénytársasággá 29. § Ha részvényjegyzésre kerül sor, erre a Gt. szabályai az irányadók azzal, hogy pénzfizetés nélkül jogosult részvényjegyzésre az a hitelező, aki követelését részvényre váltja át. 30. § (1) Meghitelezett ideiglenes részvényt (31. §) jegyezhetnek a) pénzintézetek, ha az általuk jegyzett részvények névértékének harminc százalékát befizették; b) gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c) pont), ha az általuk jegyzett részvények névértékének tíz százalékát befizették. (2) A Társadalombiztosítási Tanács, a gazdálkodó szervezetek által létesített biztosító és önsegélyző szervezetek, továbbá a fővárosi, megyei, városi, községi és a fővárosi kerületi tanácsok az (1) bekezdésben meghatározott arányú befizetés nélkül is jogosultak meghitelezett ideiglenes részvény jegyzésére. (3) Az (1)—(2) bekezdésben felsorolt szervezetek által jegyezhető ideiglenes részvények értéke — a (4) bekezdés szerinti kivétellel — együttesen nem haladhatja meg a tervezett alaptőke húsz százalékát. (4) A mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari ágazatba sorolt, részvénytársasággá átalakuló vállalatok tervezett alaptőkéjé-