Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 7. szám

188 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám a költségvetést megillető bevételként kell elszámolni. A kifizetett pénzbeli kártalanítás, illetve pénzbeli térítés összegét a vagyoni értékű jogok (immateriális javak) között kell nyilvántartani: állami költségvetési szervnél a költségvetést terhelő kiadásként kell elszámolni. 3.§ Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Németh Miklós s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 29/1989. (IV. 15.) MT rendelete egyes helyi tömegközlekedési munkaköri pótlékokról A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 62. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a Minisztertanács a következőket rendeli: L§ (1) A Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei városok helyi tömegközlekedését ellátó vállalatoknak — a kollektív szerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén — a villamos- és trolibuszvezetői munkakört betöltő dolgozóik részére legalább évi 15 000 forint, a helyi tömegközlekedésben résztvevő, autóbuszvezetői munkakört betöltő dolgozóik részére legalább évi 25 000 forint munkaköri pótlékot kell fizetniük. (2) A Budapest főváros elővárosi forgalmát ellátó VOLÁNBUSZ Vállalatnak az e forgalomban résztvevő, autóbuszvezetői munkakört betöltő dolgozói részére — a kollektív szerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén — legalább évi 48 000 forint munkaköri pótlékot kell fizetnie. (3) A Budapesti Közlekedési Vállalatnak a helyi tömegközlekedésben résztvevő, autóbuszvezetői munkakört betöltő dolgozói részére — a kollektív szerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén — óránként átlagosan legalább 26 forint 70 fillér forgalmi juttatást kell fizetni. 2. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Németh Miklós s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 30/1989. (IV. 15.) MT rendelete egyes vállalatok 1989. évi bérkedvezményéről A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli: l.§ (1) Az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazásánál a) a R. hatálya alá tartozó adóalanyok közül a Mellékletben felsoroltak a mérleg szerinti bérköltség bázisának 3,0 százalékával, b) az egyes helyi tömegközlekedési munkaköri pótlékokról szóló 29/1989. (IV. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: RR.) 1. § (1)—(2) bekezdésében megjelölt vállalat a (2) bekezdésben meghatározott összeggel csökkentheti — legfeljebb 0-ig — a R. 3. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyévi bérköltség-növekményt. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott összeg megállapításánál a RR. 1. § (1)—(2) bekezdése alapján a dolgozónak 1989. évben járó munkaköri pótlék — RR. 1. § (1)—(2) bekezdése szerinti — minimális összegét csökkenteni kell azzal az összeggel, amely az adott dolgozót a kollektív szerződés 1988. évi szabályai értelmében munkaköri pótlékként 1989. évben megillette volna. A dolgozónként így kiszámított különbözetet összegezni kell. (3) Nem csökkenthető a mérleg szerinti bérköltség tárgyévi százalékos növekedése a R. 3. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülésének vizsgálatánál. 2.§ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1989. évi elszámolás során kell alkalmazni. Németh Miklós s. k., a Minisztertanács elnöke Melléklet a 3011989. (IV. 15.) MT rendelethez Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott adóalanyok a következők: a) a R. 5. § (1) bekezdésében meghatározott agrár vállalat, b) az 1989. évben hatályos ágazati osztályozási rendszer szerint — a sütő- és tésztaipar (1916), — az élelmiszer-kiskereskedelem (5141), és — a vegyes tevékenységű kiskereskedelem (5146) szakágazatba sorolt adóalany, c) a Magyar Államvasutak, d) az az adóalany, amelynél a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 13. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott közszolgáltató tevékenységekből származó árbevétel legalább 50%-a az adóalany öszszes árbevételének. Az árbevétel a vállalkozási tevékenység általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékének pénzben kifejezett összege, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítményekkel.