Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 7. szám

186 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám Törvények 1989. évi VII. törvény a sztrájkról 1. § (1) A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására — az e törvényben meghatározott feltételek szerint — megilleti a sztrájk joga. (2) A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. (3) A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. (4) A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga. Szolidaritási sztrájk esetén az előzetes egyeztetés [2. § (1) bekezdése] mellőzhető. 2. § (1) Sztrájk kezdeményezhető, ha a) a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás [Mt. 66/A. § (2)—(5) bek.] hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy b) az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. (2) Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Minisztertanács öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. Több munkáltatót érintő sztrájk esetében a munkáltatók, kérelemre, kötelesek képviselőjüket kijelölni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg. 3. § (1) Jogellenes a sztrájk: a) az 1. § (1) bekezdése és a 2. § (1) bekezdése rendelkezéseinek meg nem tartása esetén, b) Alkotmányba ütköző cél érdekében, c) olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik, d) kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt. (2) Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél. Az államigazgatási szerveknél a Minisztertanács és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. (3) Nincs helye sztrájknak, ha az az életei, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná. 4. § (1) A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről. (2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez — így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél —, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik. 5. § (1) A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének (3. §) megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes. (2) A munkaügyi bíróság öt napon belül, nem peres eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. 6. § (1) A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. (2) A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozót—a (3) bekezdésben írt kivétellel — megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok. (3) A sztrájk miatt kiesett munkaidőre — eltérő megállapodás hiányában — a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. (4) A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni. 7. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Mentes a végrehajtás alól a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg." Dr. Szűrös Mátyás s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Karválits Ferenc s. k., Dr. Pesia László s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője Törvényerejű rendeletek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1989. évi 8. törvényerejű rendelete a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. törvényerejű rendelet* módosításáról 1. § A magánkereskedelemről szóló az 1982. évi 7., az 1986. évi 19. és az 1987. évi 29. törvényerejű rendelettel módosított 1977. évi 15. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § A magánkereskedelem célja, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, kereskedelmi, vendéglátőipari és idegenforgalmi szolgáltatással elősegítse a kereslet kielégítését." * Megjeleni a Tanácsok Közlönye 1977. évi 30. számában.