Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 6. szám

180 TANÁCSOKKÖZLÖNYE 6. szám — a 9/1985. (IX. 1.) ÁBMH rendelkezés 2. § (1) bek. b) pontja alapján a munkáltatónál működő tömegszervezetek függetlenített tisztségviselői és alkalmazottai részére fizetett jutalom, — a szerződéses üzemeltetésű egységek, illetve részlegek szünetelő munkaviszonnyal rendelkező vezetőinek a — bérköltségben nyilvántartott — munkabére, —a mezőgazdasági kistermelésnek nem minősülő a mezőgazdaságban külön megállapodás alapján részesmunkát végző, olyan munkavállalók bére, akik más munkáltatóval állnak munkaviszonyban. MUNKADÍJ A munkadíj a szövetkezeti tagok részére, munkájuk mennyisége és minősége alapján a termelési költségek között a bérköltség terhére elszámolt összeg, tekintet nélkül arra, hogy ezt pénzben vagy természetben kapja-e a szövetkezeti tag. AZ ADÓZOTT EREDMÉNYBŐL TELJESÍTETT ANYAGI ÖSZTÖNZÉSI CÉLÚ KIFIZETÉSEK Az adózott eredményből a következő anyagi ösztönzési célú kifizetések teljesíthetők: — prémium, — jutalom, — év végi részesedés (eredménytől függő részesedés). A felsorolt összegek a munkaviszonyból származó keresetek körébe tartoznak, függetlenül attól, hogy a kérdéses összeget személyre szólóan, vagy esetleg csoport (brigád) részére egy összegben fizették-e ki. A statisztika szerinti részletezést az utóbbi esetben az adatszolgáltatónak biztosítania kell. VEZETŐ DOLGOZÓK PRÉMIUMA Az adózott eredmény terhére a különböző vállalatok vezető dolgozói részére az érvényes rendelkezések alapján kifizetett prémium a munkaviszonyból származó kereset részét képezi. Tájékoztatásul közöljük, hogy 1989. január l-jétől nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba a munkáltatóhoz munkavégzésre kirendelt sorkatonák. A részükre fizetett összeg nem minősül bérnek (nem része a bérköltségnek.) A lapzárta után bekövetkezett változásokat az „Egységes munkaügyi statisztikai utasítások" fogja tartalmazni. Barta Barnabás dr. s. k., a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese szövosz tájékoztató a hátralékosok elleni közjegyzői végrehajtási záradékolás új feltételeiről A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (Vht.) végrehajtására kiadott és a 6/1988. (VÍ. 28.) IM rendelettel módosított 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet 6. §-ának n) pontja alapján a Vht. 18. §-a szerint a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a lakásszövetkezet olyan hátralék! kimutatását, amely a lakásszövetkezeti jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségre vonatkozik. A végrehajtási záradéknak tehát nem feltétele a fizetési kötelezettség biztosítékaként adott engedményező nyilatkozat. A 20/1977. (V. 12.) ÉVM—PM együttes rendelet 21. § (1) bekezdése alapján azonban továbbra is szükség van a tag, illetőleg a nem tag tulajdonos állal adott engedményező nyilatkozatra, ha a lakásszövetkezet közvetlenül a munkáltatótól kéri az esedékessé vált tartozásának az illetményből való levonását. SZÖVOSZ Lakásszövetkezeti Főosztály A „Magyarországi Németek" Alapítvány Kuratóriuma pályázati felhívása A „Magyarországi Németek" Alapítvány Kuratóriuma a következő felhívást teszi közzé: Az alapítvány támogatja a magyarországi németek által is lakott magyarországi települések (községek) és NSZKbeli települések közötti partneri kapcsolatokat és ezzel kapcsolatos utazásokat ez év folyamán. Az alapítvány jogosult partnerkapcsolatokat jóváhagyni községek között. Útiköltségek fedezéséhez hozzájárulást kérhetnek községek, iskolák, fiatalok, kultúrcsoportok. Egyéb célok támogatására nincs lehetőség. A pályázatokbenyújtásának határideje 1980. május 15. A következő címre: ,",Magvarországi Németek" Alapítvány 1396 Bp. Pf. 485. A pályázatokat az alapítvány kuratóriuma 1989. június közepéig elbírálja. Az KLTE Jogi Továbbképző Intézet jelentkezési felhívása biztosítási szakjogászképzésre A biztosítás 1986. július 1. napjától közismerten versenyágazattá vált. A biztosítás iránt Magyarországon nemcsak külföldi biztosító társaságok érdeklődnek, hanem az üzletág nvitottá vált újonnan alakuló hazai részvénytársaságok továbbá biztosító szövetkezelek és egyesületek számára is. Az így felmerülő szakemberigény kielégítésére az ELTE Jogi Továbbképző Intézete biztosítási szakjogász, posztgraduális képzést hirdet. A 14/1987. (IV. 13.) PM rendelet értelmében a biztosítók vezető jogtanácsost kötelesek alkalmazni, akinek pedig — állása betöltéséhez — biztosítási szakjogászi képzettséggel kell rendelkeznie. A képzés célja a biztosítás, a polgári jogi kártérítési felelősség, továbbá a biztosítással összefüggő egyéb belföldi és nemzetközi anvagi és eljárási jogi kérdések területén jártas szakemberek képzése, figyelemmel a belföldi biztosítók és biztosítási vegyesváll'alatok növekvő szakemberigényére is. Ajánljuk — a biztosítás és a társadalombiztosítás körén kívül is — valamennyi, a témák iránt érdeklődő jogász számára. A felsőoktatási rendszerű, levelező tagozatos képzés időtartama 2 év (4 félév). A képzés önköltséges, a tandíj félévente 3100 Ft. A posztgraduális képzés (sikeres államvizsga és szakdolgozalvédés alapján) „biztosítási szakjogász" szakkép-