Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 6. szám

178 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám — a sorkatonai szolgálatra behívott munkavállalók részére fizetett kétheti (félhavi), illetőleg négyheti (egyhavi) illetménynek megfelelő összegek, —a tartalékos katonai kiképzésre (továbbképzésre) bevonult munkavállalók keresetkiegészítése, — a munkásvédelmi kiadások (melegítőital, védőöltözet, a bérjellegű egyéb költségek terhére pótlékként elszámolt védőétel), — a 26/1980. (XII. 20.) MüM rendelet alapján a munkavállalók egészsége vagy testi épsége sérelméből eredő kártérítés címén, elmaradt jövedelemként fizetett havi járadék, — a jubileumi jutalom, — az üzemi önkéntes (társadalmi) tűzoltók részére adott juttatás, ha azt a munkáltató nem a munkabérköltségek között számolta el, — a 15/1987. (XII. 31.) ÁBMH rendelkezés alapján fizetett átképzési támogatás, —a 8/1983. (VI. 29.) EüM—PM rendek pj* n a megváltozóit munkaképességű dolgozóknak fizetett keresetkiegészítés, — a külföldi kiküldetést teljesítő magyar munkavállaló vagy a k - ön (tartós jelleggel) foglalkoztatott nem ma gyar állampolgárságú dolgozó olyan járandósága, amelyet a magyar munkáltató külön jogszabály alapján nem bérköltségként számolt el, — a kandidátusoknak, á tudományok doktorainak és az akadémikusoknak a Magyar Tudományos Akadémia költségvetéséből fizetett tiszteletdíj, —• a szénbányaváílalatok által a 10/1969. NIM—MüM együttes utasítás alapján fizetett jövedelemkiegészítés, illetve végkielégítés, — a haszonrészesedésből előzetesen kötött külön megállapodás alapján a kutatásban rész vevő dolgozóknak teljesített kifizetések, — a sikeresen befejezett kutatás-fejlesztésnek a vállalati kutat aj át vállalatánál történő hasznosítása esetében a kutatásban részvevő dolgozókkal előzetesen kötött külön megállapodás alapján teljesített kifizetések, — a vállalat jutalom jellegű (pl. az MT—SZOT Vörös Zászló, a Kiváló Vállalat cím adományozásával összefüggő) bevételei, valamint az államigazgatási szerv által valamely jogszabály alapján az adózott nyereség javára juttatott összegek (pl. energiaracionalizálási jutalom, beruházási jutalom stb.) terhére történt jutalom jellegű kifizetések, — a gazdálkodó szervezet jövedelemérdekeltségű rendszerben működő üzleténél az eredménykövetelmény túlteljesítéséből —- külön jogszabály szerint — az érdekeltségbe bevont dolgozókat megillető összeg, — a találmányi díj, a szabadalmi vételár és hasznosítási díj, valamint az azokkal kapcsolatos közreműködői díj, — VGMK-k részére történő kifizetések, — egyenruhaköltség, — a választott testületek, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői részére fizetett díj, • — z - Aiott felmondási időre elszámolt átlagkereset 3>s e (érvényességi idejéig), — a " dési támogatás összege (érvényességi idejéig), — a ' f egély összege, — a őg ságban a kistermelésre - észesmunkát végzők díjazása (1988.1. l-jétől), — a háztáji- és illetményföld megváltási díja, — földjáradék, — a részjegy és vagyonjegy utáni osztalékok. —az 5/1987. (VII. 22.) IpM—EüM—PM rendelei alapján a bányászatban (Mecseki Érc- és Szénbányászat) foglalkoztatottak bányászati keresetkiegészítése," — a magánszemélyeknek, mint egyéni vállalkozóknak történt kifizetések, — újítási díjak és az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, valamint az újítások kivitelezése érdekében történt kifizetések, — a szerzői jogi törvény alapján nem munkaköri kötelesség körében létrehozott alkotásokért kifizetett szerzői díjak, — a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozóknak a jogszabály szerint folyósított összes járandóságából a belföldi átlagkeresetet meghaladó összeg, — a* SZET-eseknek járó keresettérítés, tanulmányi és szociális támogatás, — a külföldön munkát vállalóknak az átlagkereseten felüli rész összege, — a különböző társadalmi szervek, valamint a saját és az idegen üzemi kollektívák által felajánlott, a munkarend szerintit meghaladó teljesítményért járó összeg, amelyet az érintett munkavállaló nem kap kézhez (pl. kommunista szombaton teljesített munkáért járó összeg). MUNKABÉR Munkabér a statisztika szempontjából a munkavállalók részére munkájuk mennyisége és minősége alapján a bérköltség, illetve a béralap terhére elszámolt összeg, tekintet nélkül arra, hogy ezeket pénzben vagy természetben kapja-e a munkavállaló, és függetlenül attól, hogy az illető a munkáltató állományába tartozik-e, vagy sem. A bérköltség, illetve a béralap terhére fizetett alábbi öszszegeket kell munkabérként figyelembe venni: 1. Törzsbér Alapbér 2. Bérköltség (béralap) terhére folyósított prémium és jutalom 3. Jutalék 4. Bérpótlék 5. Kiegészítő fizetés 6. Egyéb bér A bruttó munkabér összege tartalmazza a munkavállalók béréből levont összegeket is, pl. a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot, a hatóságilag letiltott összegeket, a honvédelmi hozzájárulást. Munkabérként kell elszámolni a tartós külföldi kiküldetésben tartózkodóknak a járandóságból a belföldi átlagkereset nek»megfeíelő összeget. Nem része a munkabérnek az adózott eredményből anyagi ösztönzési céllal teljesített kifizetések összege, az adózott eredményből a vezető állású dolgozóknak fizetett prémium, illetve a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezeteknél jutalomként kifizetett összegek (ezek — a munkabérrel együtt — a munkaviszonyból származó keresetet adják). TÖRZSBÉR Törzsbér a munkavállalók részére az alábbi címen kifizete11 rti un kabérösszeg: — a teljesíteti munkáén fizetett — < r • nely módon a tcijcítniénnvel összefüggő — mun abéi (teljesítménybér), — a normális termelési feltételektől való eltérés vagy az anyag sajátosságai (különleges kezelésű anyag stb.) miatt darabbérben dolgozó munkavállalóknak utalványozott pótlék („pótidő") címén kifizetett összeg, — a munkában töltött idő hosszától függően fizetett munkabér (időbér),