Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 6. szám

A N Y E 5. § A R. a következő 57—60. §-sal egészül ki; „57. § (1) .Az átlagkereset kiszámításánál a dolgozó részére a bérköltség, valamint az adózott nyereség terhére énzbeni részesedésként kifizetett minden díjazást alapul ell venni. Költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek tekintetében a béralap és a jutalmazási, valamint a pénzügyminiszter által meghatározott egyéb keret terhére kifizetett díjazások képezik a kiszámítás alapját. Az átlagkeresetbe az időbéres és havidíjas dolgozó személyi alapbérét az átlagkereset kiszámításakor érvényes összeggel kell beszámítani. (2) Nem számíthatók be az átlagkeresetbe a szociális juttatások, a jubileumi jutalom és az újítási díj. Ugyancsak nem számítható be az átlagkeresetbe a művelődési miniszter által meghatározott egyes művészeti területeken járó prémiumok összege. (3) A kétszeres kifizetés elkerülése végett az átlagkeresetbe beszámító díjazást (pl. év végi részesedés, hűségjutalom) vagy az átlagkereset számításánál kell figyelmen kívül hagyni és azt esedékességekor csökkentés nélkül kifizetni, vagy pedig az átlagkeresettel elszámolt időtartamma! kell arányosan csökkenteni. Eltérő rendelkezés hiányában az első változatot kell alkalmazni. 58. § (1) Harminc napot meg nem haladó időre történő átlagkereset számítás esetén az 57. § szabályai szerint beszámító díjazások az utolsó naptári negyedévben, ezt meghaladó időtartamra történő átlagkereset számítás esetén pedig az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett összegét kell alapul venni. Kollektív szerződés ez utóbbi számítás alkalmazását harminc napot meg nem haladó időre történő elszámolás esetére is elrendelheti. (2) Ha a dolgozó még nincs a fenti időtartam óta a munkáltatónál, az első naptári negyedév eléréséig az előző naptári hónapban kifizetett díjazások képezik az átlagkereset számítás alapját. Ezt követően a naptári negyedéveket kell alapul venni. (3) Ha a dolgozó egy naptári hónapnál rövidebb időt töltött a munkáltatónál, az átlagkereset számításánál a vele azonos — ha pedig ilyen nincs, a hasonló — munkakörű, szakképzettségű és gyakorlatú dolgozó átlagkeresetét kell alapul venni. 59.. § Ha a díjazás egész évre jár (pl. éves prémium, év végi részesedés), vagy pedig a negyedévben kifizetett egyéb prémiumok, jutalmak összege (ideértve a célprémiumokat és az újításra adott prémiumok és jutalmak összegét is) a dolgozó egyhavi személyi alapbérének kétszeres összegét eléri vagy mehaladja, akkor ezeknek a díjazásoknak csak egynegyedét lehet az előző negyedév alapján történő átlagkereset számítás esetén alapul venni. 60. § Az egy órára, illetőleg egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a dolgozónak az elszámolás alapjául szolgáló időszakban kifizetett és átlagkeresetbe beszámító díjazásainak összegét osztani kell az adott időszak alatt munkában töltött órák, valamint a fizetett, de munkában nem töltött órák, illetőleg munkanapok számával. A munkaórák számításánál a túlmunka és készenlét (ügyelet) időtartamát figyelmen kívül kell hagyni." 6. § A magyar állampolgár Magyarországon külföldi munkáltató alkalmazásába lépéséhez szükséges munkavállalási engedélyről és annak alapján létesített munkaviszonyra vonatkozó egyes szabályokról szóló 8/1980. (IV. 25.) MüM rendelet 1. §-a (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: 6. szám 1(1} Magyar állampolgár — Magyarországon történő munkavégzés céljából — munkaviszonyt létesíthet j „b) az a) pontban nem említett külföldi székhelyű jogi személlyel, ennek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletével, Magyarországon székhellyel rendelkező külföldi jogi személlyel, állandó külföldi lakhelyű külföldi állampolgárral és hontalan személlyel a Pénzintézeti Központ által adott munkavállalási engedély alapján." 7. § A jamburgi együttműködés keretében foglalkoztatott dolgozók egyes munkajogi kérdéseinek és járandóságának szabályozásáról szóló 106/1985. (Mü. K, 7.) ABMH—PM együttes utasítás 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § A dolgozónak a január 1-jei, március 15-ei, április 4-ei, május 1-jei és december 25-ei munkaszüneti napokon, valamint a Szovjetunió ünnepei közül május 2-án, május 9-én és november 7—8-án nem kell munkái végezni, kivéve az olyan munkakörökben dolgozókat, ahol a foglalkoztatás folytonos." 8. § (1) Ez a rendelkezés a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg — a munka díjazásáról szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet, —az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók mun kaviszonvának etives kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) MT rendelet végrehajtását szabálvozó 14/1973. (XII. 27.) MüM rendelet 20. §-ának (2) bekezdése, 28. §-ának (2) bekezdése, — a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre iránvuló egvéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló' 1/1976. (I. 31.) MüM rendelet, — a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek dolgozóinak munkavégzésre vonatkozó szabálvokröl szóló 9/1977. (VII. 1.) MüM rendelet, — a munkaviszonnval összefüggő etrves kérdésekről szóló 17/1979. (XII. l.)'MüM rendelet 6—8. §-a, — a kollektív szerződésekről szóló 20/1979. (XII. 1.) MüM rendelet, — a Munka Törvénykönyvének a költségvetési szerveknél, a Magyar Nemzeti Banknál, a pénzintézetnél, valamint a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknél történő végrehajtásáról szól 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 2—3. §-a, 20. §-ának (1) bekezdése és 22. §-ának (1) bekezdése, — másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre iránvuló egvéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló'l/1976. (1.31.) MüM rendelet módosítása tárgyában kiadott 22/1979. (XII. 28.) MüM rendelet, — a kollektív szerződésekről szóló 20/1979. (XII. 1.) MüM rendelet módosítása tárgyában kiadott 22/1980. (XII. 12.) MüM rendelet, — a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre iránvuló egvéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló' 1/1976. (I. 31".) MüM rendelet módosítása tárgyában kiadott 8/1981. (IX. 29.) MüM rendelet, — egyes gazdálkodó szervezetekre és kollektív szerződést nem kötő munkáltatókra vonatkozó munkajogi rendelkezésekről szóló 9/1981. (IX. 29.) MüM rendelet, — egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról szóló 1/1982. (V. 24.) MEH rendelet, — a pszichológusok nyilvántartásáról szóló 3/1982. (XI. 9.) ÁBMH rendelkezés,' — egyes munkaüirvi rendelkezések módosításáról szóló 6/1985. (IV. 13.) MEH rendelet 5. §-a,