Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 6. szám

168 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám (3) A biztonsági szolgálat létrehozható: a) a vezetői ügyeleti szolgálat kijelölésével; b) megerősített rendészeti (polgári fegyveres őri) szolgálat elrendelésével; c) a vállalati tűzoltóság készenléti szolgálatának elrendelésével; d) dolgozói körből történő, az eseménytől függő alkalmi jellegű kijelöléssel. (4) A szolgálat létrehozásának, működésének részletes szabályait a gazdálkodó szerv vezetője határozza meg. (5) A biztonságot növelő intézkedések lehetnek különösen: a) a gazdálkodó szervezet területén mozgáskorlátozás elrendelése (pl. be- és kilépések megszigorítása); b) látogatás útvonalának kijelölése; c) egyéb intézkedések foganatosítása (sokszorosító gépek használatának, ügyviteli iratok, számítógép-központok védelmének a megszigorítása); d) hírközlő eszközök működésének felülvizsgálata; e) fokozott ellenőrzés elrendelése. (6) A biztonsági intézkedések alkalmazásakor a gazdálkodó szervezet vezetője köteles szoros együttműködést kialakítani — mind az előkészítés, mind a végrehajtás időszakában — a területileg illetékes belügyi szervekkel. 8. § (1) a) A rendkívüli esemény bejelentésekor a becsült vagy megállapított kárt kell közölni. A kár összegének megállapításakor a megsérült vagy tönkrement állóeszközök nettó értékét, a saját előállítású termékek és termények termelői árát, ennek hiányában az értékelés alapjául szolgáló önköltségen számított értékét, vásárolt termék esetén annak beszerzési árát kell figyelembe venni. Külön kell közölni a be nem takarított termés kieséséből adódó kár becsült értékét. b) Ha a vizsgálat során a bejelentett eseményhez képest elentős változás következik be—pl. bűncselekmény gyanúa merül fel, a bejelentett kár mértékéhez képest a tényleges cár összege lényegesen eltér — a változást haladéktalanul közölni kell azzal a szervvel, akivel a rendkívüli eseményt és annak bejelentési kötelezettség alá eső adatait közölték. (2) Be kell jelenteni utólagosan minden olyan eseményt is, melynél a vizsgálat során megállapított kár nagysága vagy egyéb feltárt körülmény alapján az esemény e rendelet 2. §ában rögzítettek szerint rendkívüli eseménynek minősül. 9. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) Egyidejűleg a 14/1982. (VII. 7.) MEM rendelet, és a 9/1985. (V. 23.) MÉM rendelet 9. §-a hatályát veszti. Váncsa Jenő s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A pénzügyminiszter 15/1989. (IV. í.) PM rendelete a tervszere devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 1/1974. (L 17.) PM rendelet módosításáról A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 16. §-ában, valamint a törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1002/1974. (I. 17.) MT határozat 4. és 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. § A módosított 1/1974. (1.17.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Nem kell a devizahatóság engedélye a nem külkereskedelmi-áruforgalomban behozott, illetőleg bejuttatott ingóság vámkezeléséhez, ha a vámáru személyenkénti — ide értve a jogi személyt és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot is — vagy egyedi értéke a 10 000 Ft-ot nem haladja meg." 2. | Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § (1) A Tvr. 12. §-ában említett engedély iránti kérelmet a vámjogszabályban előírt írásbeli árunyilatkozattal annak kell előterjesztenie, akinek a vámjogszabályok szerint a vámkezelést kérnie kell. (2) Meg kell adni a Tvr. 12. §-ában említett engedélyt annak, aki az ingóságot a) rubel elszámolású országba kapott utazási valutaellátásából, illetőleg konvertibilis elszámolású országba kapott turistaellátmányából (84/1987. (XII. 27.) PM rendelet 5—6. §-a, 14. § (2) bekezdése), b) devizaszámláról, vagy utazási számláról felvett külföldi fizetőeszközből, c) a személyenként engedély nélkül birtokban tartható és külföldre kivihető külföldi pénzből (14. § (1) bekezdés c) pontja), d) az e rendelet szerint a vételre felajánlási kötelezettség alól mentes és külföldön felhasználható egyéb külföldi fizetőeszközből, e) hitelkártya, csekk-kártya, vagy bankkártya, valamint csekkfüzet (24. § (1) bekezdés j) pontja) felhasználásával, f) külföldön ajándékba kapott külföldi fizetőeszközből, vásárolta, g) külföldön ajándékba kapta. (3) A kérelemhez mellékelni kell a) a (2) bekezdés a)—f). pontja esetében a külföldi vételárat igazoló számlát, b) a (2) bekezdés a)—b) pontja esetében a külföldi fizetőeszköz kiviteléhez kapott kiviteli engedélyt, c) a (2) bekezdés f)—g) pontja esetében az ajándékozás tényét igazoló, külföldi közjegyző (illetékes helyi hatóság), vágy magyar külképviselet által hitelesített ajándékozási okiratot, d) a (2) bekezdés d)—e) pontja esetében a devizahatóság által meghatározott igazolást." 3. § Az R. 24. §-a (1) bekezdésének /) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az másoknak devizahatósági engedély nélkül szabad kivinniük:) J) az ideiglenes használat céljából külföldre távozó belföldi rendszámú személygépkocsit és utánfutóját (lakókocsi, camping utánfutó, csónakszállító stb.) motorkerékpárt és vízijárművet, továbbá a jogi személy használatában tévő tehergépkocsit és pótkocsiját, valamint az autóbuszt, illetve a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző magánszemély tulajdonában lévő tehergépjárművei és autóbuszt."