Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 6. szám

162 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám Törvények 1989. évi V. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény* módosításáról A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) a következők szerint módosul: 1. § Az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a követke­ző rendelkezés lép: ó „Mt. 8. § (2) Munkaviszonyra vonatkozó kérdésekről rendelkezik a kollektív szerződés, a kollektív keretszerző­dés, illetve a munkaügyi szabályzat, a munkavédelmi sza­bályzat, a szakszervezet munkahelyi szervének határozata a jóléti (szociális) ráfordításokról, továbbá a szervezeti és működési szabályzat. E szabályok a munkaviszonyra vo­natkozó más szabálytól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az megengedi. Az a rendelkezés, amely e tila­lomba ütközik, érvénytelen." 2. § Az Mt. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezé­sek lépnek: „Mt. 9. § Kollektív szerződés vagy kollektív keretszer­ződés szabályozhatja a) a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezett­ségeket, ezek végrehajtásának elveit és módját, valamint e szabályok végrehajtásának előfeltételeit biztosító intézke­dés megtételét, b) a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolat­rendszert." 3. § Az Mt. a következő 9/A—9/D. §-okkal egészül ki: „Mt. 9/A. § (1) Kollektív keretszerződést köthet egyfe­lől a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másfelől a szakszervezet. (2) Kollektív keretszerződés kötésére az a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, illetőleg szakszervezet jogo­sult, amelyet tagjai erre felhatalmaztak, és amely a kollek­tív keretszerződés által érintett ágazati, szakmai, területi körben — különösen a taglétszáma, gazdasági jelentősége tekintetében — a legjelentősebb, és érdekképviseleti tevé­kenységében a kollektív keretszerződést kötő másik féllel szemben független. (3) A kollektív keretszerződés kötésére való jogosultság felől vita esetén a szerződéskötésben érdekelt szervezet ké­relmére, nem peres eljárásban a munkaügyi bíróság dönt. Mt. 9/B. § (1) A kollektív keretszerződés hatálya — an­nak eltérő rendelkezése hiányában — kiterjed arra a mun­káltatóra, aki a) a kollektív keretszerződést kötötte, illetőleg b) a kollektív keretszerződés megkötése idején a szer­ződést kötő munkáltatói szervezetnek tagja, vagy c) a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben később ahhoz csatlakozott. (2) A kollektív keretszerződést alkalmazni kell az annak hatálya alá tartozó munkáltató azon dolgozóira is, akik nem tagjai a kollektív keretszerződést kötő szakszervezeteknek. (3) Az ágazati vagy szakmai kollektív keretszerződésben meg kell határozni, hogy annak hatálya az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatók mely körére terjed ki. Megjelent a Tanácsok Közlönye 1967. évi 56. számában. (4) A kollektív keretszerződést megkötése után hala­déktalanul meg kell küldeni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak, amely a hivatalos lapjában tájékoztatást tesz közzé annak megkötéséről. A kollektív keretszerződés el­térő rendelkezése hiányában a tájékoztatás minősül kihir­detésnek. (5) A kollektív keretszerződésre — az e törvényben meghatározott eltérésekkel — a kollektív szerződésre elő­írt szabályokat kell alkalmazni. Mt. 9/C. § (1) A munkáltató és a szakszervezet munka­helyi szerve — ha e törvény eltérően nem rendelkezik — kollektív szerződést köt. Ha olyan kérdésben, amelynek rendezése a kollektív szerződésben kötelező, illetve azt bármelyik fél indokoltnak tartja, megegyezés nem jön lét­re, a 66/A. § szerinti eljárást le kell folytatni. (2) A kollektív szerződésre alkalmazni kell a 9/B. § (2) bekezdésében foglaltakat. (3) A kollektív kerétszerződésbe ütköző kollektív szer­ződéses rendelkezés érvénytelen. (4) A kollektív szerződés kihirdetése a munkáltatónál való kifüggesztéssel történik meg. (5) A munkáltató megszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti. (6) Kollektív szerződés hiányában az erre tartozó kér­désekben a felek a munkaszerződésben állapodhatnak meg. Mt. 9/D. § (1) A kollektív szerződés tervezetét a mun­káltatónál (munkáltatóknál) a dolgozók között vitára kell bocsátani. A vitát úgy kell megszervezni, hogy mindenütt kellő idő álljon rendelkezésre a tervezet megismerésére és annak alapos megvitatására. A vitáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Erről a munkáltató és a szakszervezet munkahe­lyi szerve együttesen gondoskodik. (2) Ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, szabályait a kihirdetést [9/B. § (4) bekezdés, 9/C. § (4) be­kezdés] követő tizenötödik naptól kell alkalmazni. (3) A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a dolgozók megismerjék. Azokat a dolgozókat akiknek munkaköri kötelessége a kollektív szerződés ren­delkezéseinek alkalmazása, valamint a szakszervezeti bi­zalmiakat el kell látni a kollektív szerződés egy-egy példá­nyával. (4) A kollektív szerződés elrendelheti, hogy az egy nap­tári évre Járó juttatások tekintetében rendelkezéseit a megkötés évének január 1. napjáig visszamenőleges ha­tállyal kell alkalmazni. Ennek előfeltétele, hogy az a dol­gozókra kedvezőbb legyen és a kollektív szerződést június 30-ig kihirdessék. (5) A kollektív szerződést módosítani kell, ha a változ­tatás a jogszabályok módosulása miatt, vagy a kollektív szerződés jogszabálysértő rendelkezésének megszüntetése végett szükséges. (6) A kollektív szerződést — eltérő megállapodás hiá­nyában — bármelyik fél három hónapos határidővel fel­mondhatja." 4. § Az Mt. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezé­sek lepnek: „Mt. 10. § (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezetnél vagy ipari szövetkezetnél a kollektív szerződésben szabályozható kérdésekről a szövetkezetre irányadó szabályoknak megfe­lelően megalkotott munkaügyi szabályzat rendelkezik. Eh­hez — az alkalmazottak tekintetében — a szakszervezet munkahelyi szervének egyetértése szükséges. (2) A kollektív szerződésre tartozó kérdéseket az állam­igazgatási és igazságszolgáltatási szervnél — az illetékes miniszterrel egyetértésben — az Állami Bér- és Munkaü­gyi Hivatal elnöke, a fegyveres erőknél, a fegyveres testű-

Next

/
Thumbnails
Contents