Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 43. szám

1198 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám A kérdéskör Egészségügyi Törvényben történő szabályozása ugyanakkor csak átmeneti megoldást jelent, hiszen az előkészítés alatt álló kamarai törvénynek kell az egyes kamarák ilyen, és hasonló jogosítványait rögzíteni. A Javaslatban megfogalmazott tevékenység nem jelenthet jogszolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy az orvosetikai bizottság szerepe csak az erkölcsi szabály megsértésének megállapítására és indokolt esetben eljárás kezdeményezésére terjed ki. Ezen túlmenő jogkör (pl. szankciók kiszabása és alkalmazása) már nem lenne összeegyeztethető az érdekképviseleti funkcióval. . ' 1989. évi LVIII. törvény a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról* 1. § A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi ÍI. törvény (a továbbiakban: Ptt.) a következő l/A. §-sal egészül ki: „l/A. § A posta, a távbeszélő és a távíró — ide nem értve az előfizetői berendezéseket — állami tulajdonban, továbbá az e célra alapított állami vállalat által létrehozott, vagy részvételével működő gazdasági társaság tulajdonában lehet, e társaságok tulajdonában azonban az állami tulajdoni részesedésnek az 50%-ot meg kell haladnia." 2. § Ahol a Ptt. vagy végrehajtási rendelete Magyar Postái említ, ezen — a gazdálkodási feladatok tekintetében — a Magyar Posta jogutódját, valamint az' általa alapított 'vagy részvételével működő gazdasági társaságot is érteni kell. A Ptt. 6. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja azonban gazdasági társaságra nem alkalmazható. 3. § Ez a törvény 1990. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a Ptt. 2. § (1) bekezdésének második fordulata hatályát veszti. Dr. Szűrös Mátyás s. k., Jakab Róbert né s. k., a Köztársaság ideiglenes elnöke az Országgyűlés alelnöke INDOKOLÁS a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz A Polgári Törvénykönyv szerint, ha jogszabály kivételt nem tesz, az állam tulajdonában van — többek között •— a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió. A kizárólag állami tulajdonban lévő dolgok forgalomképtelenek. * A törvény az Országgyűlés az 1989. december 21-ei ülésén fogadta el. A Javaslat szerint a jelenleg kizárólag állami tulajdonban levő vagyontárgyak közül a postai tevékenységre, valamint a távíró és a távbeszélő szolgáltatás ellátására alapított állami vállalat (illetőleg annak jogutódja) által létrehozott vagy részvételével működő gazdasági társaság is szerezhet tulajdont, azzal a megszólítással, hogye társaságokban állami tulajdoni többséget kell biztosítani. Jelenleg sem tartozik a kizárólagos állami tulajdon körébe a távbeszélő és távíró előfizetői berendezés, amely külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az előfizető vagy más személy tulajdonában is lehet. A Javaslat érintetlenül hagyja a rádió és a televízió műsorsugárzással kapcsolatos kizárólagos állami tulajdont. (Nem tartoznak ebbe a fogalmi körbe a rádió-távközlés egyéb, nem műsorsugárzás célját szolgáló eszközei, amelyek tehát bármilyen tulajdoni formában lehetnek.) A Javaslat egyben a jogutódra és a már említett gazdasági társaságokra is vonatkoztatja a hatályos törvény és végrehajtási rendelete szerint a Magyar Postát, mint vállalatot megillető jogosultságokat és terhelő feladatokat, kötelezettségeket. (E körbe tartozik minden olyan jogosultság, feladat és kötelezettség, amelynek tekintetében a jogszabály a Magyar Postát említi —, az államigazgatási-hatósági jogosultságok, feladatok és kötelezettségek kivételével. Ezeket külön jogszabály alapján, már ma sem a Posta, hanem az ezzel megbízott államigazgatási-hatósági szerv látja el. Értelemszerűen egységes a Magyar Posta, a jogutódja és az ezek által létrehozott vagy részvételével működő gazdasági társaságok tekintetében a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter ágazatirányítási jogosultsága is. A szabály azonban nem alkalmazható az 1964. évi II. törvény 6. §-a (1.) bekezdésének a)ésb) pontjára, melyek szerint a közlekedési, hírközlési és építésiig}'! miniszter határozza meg a Magyar Posta szervezetét és működési rendjét, valamint irányítja, ellenőrzi a Magyar Posta munkáját. A minisztert a gazdasági társaságok tekintetében is megilletik azok a jogok, amelyeket általában a hírközlési tevékenység tekintetében gyakorolhat. A gazdasági társaságok szervezetének, működési rendjének megállapítására, irányítására és — szervezeti — ellenőrzésére azonban nincs jogosultsága. Az 1964. évi II. törvény 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogutódra és a Magyar Posta, illetőleg jogutódja által létrehozott vagy részvételével működő gazdasági társaságokra is vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint a postai és távközlési tevékenységük végzéséhez a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter engedélye szükséges (koncesszió). Az engedély (koncesszió) tartalmának meghatározásához irányadó a törvény 4. §-ának (1) és (2) bekezdése, melyek szerint az engedélyes köteles tevékenységi körében a posta, illetőleg a távközlés zavartalan működése érdekében a szükséges személyi és tárgyi feltételekről gondoskodni, továbbá a feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételének lehetőségét — a meglevő szervezettel és berendezéssel — mindenki számára biztosítani és a szolgáltatásokat a szabályzatokban meghatározott feltételekkel teljesíteni.