Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 43. szám

43. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1195 feltételekkel kapcsolatban megállapítható, hogy az elmúlt években kialakult gazdasági helyzet (a lakásviszonyok, a munkalehetőségek szűkülése), jelentősen megnehezíti a többszörös visszaesők újbóli életkezdését. Ilyen körülmények között a szigorított őrizet nem alkalmas a kitűzött feladatának megvalósítására, ezzel szemben a meglétéhez jelentős hátrányok fűződnek: — hozzájárul ahhoz, hogy az elítélt — „áldozat"-nak tekintve magát — mind élesebben álljon szemben a társadalommal, — a szabadságelvonás meghosszabbított tartama csökkenti az elítéltnek a társadalomba való beilleszkedése esélyeit és így növeli az újabb bűncselekmények elkövetésének a valószínűségét, — olyan feladat elé állítja a büntetésvégrehajtást, amelyet a legkedvezőbb feltételek mellett sem képes maradéktalanul ellátni. Ezekre tekintettel indokolt a szigorított őrizet intézményének a megszüntetése. 3. A Javaslat 1—3. §-a a Btk 55. §-ának (2) bekezdését, 70. §-ának (2) bekezdését és 82. §-ának (1) bekezdését akként módosítja, hogy a szigorított őrizetre vonatkozó rendelkezéseket elhagyja. 4. A Btk Különös Részében a fogoiyszökés törvényi tényállása (Btk 245. §) tartalmaz a szigorított őrizet végrehajtására utaló rendelkezést. A Javaslat 4. §-a a fogolyszökés törvényi tényállását úgy módosítja, hogy a szigorított őrizetre vonatkozó utalást elhagyja. 5. A Javaslat 5. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a Btk 70. §-a (1) bekezdésének 6. pontját, valamint a 78—81. §-át, amelyek a szigorított őrizetről rendelkeznek. 6. A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 97/A. §-a szabálysértéssé nyilvánítja a szabadságvesztésből véglegesen szabadult, illetőlég a szigorított őrizetből véglegesen elbocsátott személy részéről a pártfogó felügyelet szabályainak megszegését. A Javaslat 5. §-ának (3) bekezdése a szabálysértési tényállásból elhagyja a szigorított őrizetből véglegesen elbocsátottra vonatkozó rendelkezést. 7. Méltánytalan lenne, ha a szigorított őrizet megszüntetése után végrehajtanák a'törvény hatályba lépése előtt elrendelt szigorított őrizetet és a szigorított őrizethez kapcsolódó pártfogó felügyeletet. Ezért a Javaslat 5. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ezek az intézkedések nem hajthatók végre. 1989. évi LV. törvény a büntető eljárási törvény módosításáról* 1. § A büntető eljárásról szóló 1973. évi í. törvény (Be) 146. §-a (2) bekezdésének/) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A vádiraínak tartalmaznia kell:) ,/) az érvényesített polgári jogi igényeket, továbbá azokat az egyéb indítványokat, amelyekről a bíróságnak határoznia kell," 2. § A Be 173. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „173. § A bíróság megállapíthatja, hogy a bűncselekmény a vádtól eltérően hogyan minősülhet. Az eljárás folytatása során ezt a megállapítást is figyelembe veszi." 3. § A Be 209. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A vád megváltoztatása, illetőleg kiterjesztése esetén a bíróság a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja; erre nézve az ügyészt, a vádlottat és a védőt meghallgatja. Ugyanígy jár el akkor is, ha megállapítja, hogy a tárgyalás adatai alapján a bűncselekmény a vádnál súlyosabban minősülhet." 4. § A Be 210. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „Kényszergyógykezelés elrendelésének indítványozása 210. § Ha az ügyész a tárgyaláson indítványozza a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelését, a 209. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni." 5. § A Be 241. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „241. § (1) Az első fokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetőleg a vádlott büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. (2) Az (1) bekezdés szempontjából a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, amely bűnösségének megállapítására, cselekményének súlyosabb minősítésére vagy büntetésének súlyosítására irányul." 6. § A Be 349. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint nyolc nap telt el, vagy a bűncselekményre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, illetőleg ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményének megfelelően pótnyomozás szükséges. Az iratok visszaküldése miatt fellebbezésnek nincs helye." * Az Országgyűlés a törvényt az 1989. december 18-ai ülésén fogadta el.